Évek óta tartó növekedés után a budapesti árszint elérte a lélektani határt, és már a külső pesti kerületek lakásárai is felülmúlják a vidéki rekordernek számító debreceni szintet: a piac ezért a fővárosban és a megyei jogú városokban is az agglomeráció felé mozdult.

Az Otthon Centrum háromnegyed éves jelentése szerint a használt tégla társasházi lakások négyzetméterára az V. kerületben a legmagasabb: egymillió forintot meghaladó átlagáron cseréltek gazdát az ingatlanok az idén szeptember végéig. A pesti belváros többi kerületében valamivel mérsékeltebbek a négyzetméterárak, az említett időszakban 620–740 ezer forint között alakultak.

A XIII. kerületben viszont 820 ezer forint/m2 áron is értékesítettek ingatlanokat, a külső pesti kerületekben 460–650 ezer forint között. Buda kedvelt kerületeiben 700-830 ezer forintért cseréltek gazdát a lakások.

Az idén szeptember végéig a főváros külső kerületeiben 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához képest, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt 20–25 százalékos drágulást. A fővárosi belső körzetek mellett egyre kedveltebbek lettek a külső kerületek, amelyek megfizethetőbbek a belvárosi és budai kerületeknél. Másik tapasztalat: a főváros helyett egyre többen részesítik előnyben a környező településeket. A megyei jogú városok helyett egyre többen vásárolnak ingatlant a városkörnyéki településeken.

A budapesti agglomerációban a monori járásban átlagosan 22 millióba kerül egy családi ház, ennél valamivel többért lehet vásárolni a vecsési és szigetszentmiklósi járás településein, ám az ár még mindig 30 millió forint alatt marad. A budakeszi járás esetében már nagyot emelkedik az árszint, a fővárost körbeölelő északi és észak-nyugati szektorban a családiház-átlagár megközelítette az 50 millió forintot. Az agglomerációban érezhetően megnőtt kereslet pörgeti a piacot, az árnövekedés mértéke egyes helyeken látványos: a gyáli járás településein a családi házak átlagos ára egy év alatt több, mint 40 százalékkal emelkedett; vidéken is hasonló elmozdulás érezhető a piacon.

A használt családi házak árazása a legtöbb megyeszékhelyen hasonló (100–250 ezer Ft/m2); Székesfehérvárott, Debrecenben, Sopronban és Érden kínálnak többért egy négyzetmétert (300 ezer Ft/m2). Az utóbbi öt évben a legmeredekebben a nagyvárosok környéki településeken nőtt meg az adás-vételek száma a lakáspiacon; a legtöbb ingatlan a legnagyobb városokban és fővárosi kerületekben cserél gazdát.

A KSH negyedéves adatai egyértelműen a kisebb települések ingatlanpiaci élénkülését vetítik előre.

A fővárosban az évente tulajdonost cserélő ingatlanok száma csökkent az utóbbi két évben, a kisebb városokban, a fővárosi agglomerációban és a városok vonzáskörzetében található falvakban enyhén emelkedett az adás-vételek száma. Ez még nem jár együtt az árnövekedés megtorpanásával: az Otthon Centrum Debrecenben mérte a vidéki városok között a legdrágább átlagárat a használt tégla társasházi lakásokat tekintve az árnövekedés – a küszöbön álló jelentős autóipari beruházásnak is köszönhetően – majdnem elérte a 30 százalékot, és most 430 ezer Ft/m2.

A panellakások átlagos forgási sebessége 67 nap, a leggyorsabban továbbra is Budapesten és a régióközpontokban lehetett ilyen lakást értékesíteni, átlagosan kicsit kevesebb, mint két hónap alatt: ráadásul ebben az ágazatba volt a legkisebb az alku mértéke is. A tégla társasházi lakások forgási ideje 85 nap volt, csak a legkisebb városokban volt ennél valamivel magasabb. A családi házakat tekintve a válság óta először fél év alá csökkent az értékesítési idő, de a településméret ez esetben is meghatározza az eladáshoz szükséges időt.