Ám nem csak Ausztriában hiányzik a bátorság, hogy szembeszálljanak a „Külföldiek, takarodjatok!”-kampányokkal. Miközben a szír polgárháború miatt újabb milliók özönlenek az európai fővárosokba, a kormányok utazási irodát játszanak. Segítenek az illegális határátlépőknek, hogy eljussanak a következő országba, ahogy azt a Kurier tudósítója Magyarországon tapasztalta. Lehet, hogy a hagyományos pártok csak a további választási veszteségek után döbbennek rá: kizárólag összeurópai megoldás lehetséges.
A nyomuló jobboldali populisták természetesen még tehetetlenebbek lennének. A határok lezárása illúzió. Aki eljut az osztrák határra, annak joga van menedékért folyamodni. És ha minden schengeni állam lezárja a sorompót, akkor tisztázni kell, hogy mi legyen a kívül várakozó menekültekkel? Egyszóval az EU feloszlatását sürgető jobboldalnak éppen a közösségi intézményekre lenne szüksége, ha hatalomra kerül.
A mosoly csak a kamerának szól; ez az Irakból menekülő házaspár több, mint egy év óta van úton a gyerekeivel. (Foto: KURIER/Wilhelm Theuretsbacher)
Mellesleg: hol van a Bizottság és hol vannak a kormányok, amikor most sokkal nagyobb bajt kell orvosolni, mint a fenyegető görög csőd? Fogalmuk sincs, hogy mit kellene csinálni, alámerültek. Európának bizonyítania kell cselekvőképességét, különben hamarosan más kormányok jönnek, amelyek még kevesebbet tudnak tenni. A Kurier mostantól egy hónapon át olyan embereket mutat be, akik segíteni akarnak a menekülteknek, mert mindenki képes rá, és sokan akarnak is segíteni.
A The Sunday Times szerkesztőségi cikke úgy értékeli, hogy Európában durva támadás éri a menekülteket. Az állásfoglalás válságon belül külön tragédiának tartja, hogy éppen annak a Görögországnak kell megküzdenie legtöbb migránssal, amely a legkevesebb pénzt tudja mozgósítani e célra. Közben a földrész északi része nem tudott egyenlő, emberséges és megfelelőképpen finanszírozott válaszban megállapodni. És ha nem lenne elég ok a közös és sürgős akcióra, hogy a görögök, olaszok és spanyolok aránytalanul nagy terhet viselnek, akkor mindenképpen szükségessé tenné az akciót, hogy az emberi szenvedést, a kétségbeesett, nincstelen tömeg beáramlását egyre több rasszista támadás kíséri.
A legtöbb illegális határátlépőt befogadó Németországban szélsőjobbos és neonáci bandák 202 erőszakos rajtaütést hajtottak végre a menedékkérők szállásai ellen. A berlini kormány dicséretére legyen mondva, hogy elítélte ezeket az erőszakcselekményeket és azt ígéri, hogy továbbra is menedéket nyújt a rászorulóknak.
Magyarországon viszont éppen ellenkezőleg, a bevándorló-ellenes közbeszédhez olyan politika társul, amelynek célja, hogy távol tartsa a migránsokat, leginkább a kerítéssel.
Nincs könnyű válasz a tömeges migrációra. Az azonban egyértelmű, hogy egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni az áradattal, illetve nem tudja megállítani. Az a legkevesebb, hogy az EU-nak az eddiginél sokkal több anyagi eszközt kell átcsoportosítania humanitárius és adminisztratív célokra, és sokkal jobb megoldásokat kell keresnie a terhek megosztására.
A Der Spiegel írja: a menekültek rohama Kos szigetére, Calais-ra és most már a macedóniai kisvárosra, Gevgelijára összpontosul. Utóbbi térségben egyre áttekinthetetlenebb a helyzet, mivel Magyarország építi a kerítést. Szírek, afgánok és irakiak százai igyekeznek a lehető leggyorsabban, még a hónap vége előtt eljutni Magyarországra. Utána ugyanis alighanem nehezebb lesz a háború elől útra kelt emberek számára, hogy menedéket kérjenek az unióban. A Vöröskereszt egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy naponta kétezren lépnek Görögország felől macedón földre, kétszer annyian, mint még pár hete. Most már a helyzettel zöldágra vergődni képtelen gevgelijai polgármester is azt sürgeti, hogy létesítsenek határzárat. Mint mondja, a gond az, hogy a migránsok egy EU-s államon, Görögországon át jönnek.
