Az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest 2011 márciusában 9,2%-kal nőtt, a
munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A termelés az év első három hónapjában
12,2%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és
munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index márciusban 3,6%-kal csökkent.
Az ipari kibocsátás márciusi, 9,2%-os, az előző havinál kisebb mértékű bővülésében bázishatás is érvényesül: 2010
első három hónapjából márciusban volt a legmagasabb a termelés szintje. Az ipari termelés motorja változatlanul az
exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2010. márciusi szintet.
Az ipari export 2011 első három hónapjában 17,1, márciusban ennél kisebb mértékben, 14,5%-kal nőtt 2010 azonos
időszakához képest. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év harmadik hónapjában a feldolgozóipar közel negyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene átlag alatti mértékben, 10,8%-kal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 9,7%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az ipar belföldi értékesítése január–márciusban 5,1, márciusban 2,9%-kal csökkent 2010 azonos időszakához
képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év harmadik hónapjában gyakorlatilag az előző év azonos időszakának
szintjén maradtak.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 márciusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához
mérten 10, a csekély súlyú bányászaté 14,6%-kal bővült. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,
légkondicionálás) kibocsátása 0,9%-kal alacsonyabb volt a tavalyi bázis szintjénél, elsősorban az előző évinél
enyhébb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 márciusában a 2010. márciusi
átlagos középhőmérsékletnél 0,8C-kal többet mértek).
2011 márciusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – kettő kivételével – mindegyikben termelésbővülést regisztráltunk. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozó-ipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás volumene 9,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában. A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozó-ipari termelés több mint egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában. Az alág kibocsátása csak kis mértékben, 5,9%-kal emelkedett, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletcsökkenés következménye.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozó-ipari termelés tizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása
1,8%-kal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés kétharmadát adó hazai eladások mérséklődése miatt. A feldolgozó-
ipari termelésből 9%-ot képviselő gép, gépi berendezés gyártása több mint másfélszeresére emelkedett. Az alág
kimagasló teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú
fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (18,7%), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi
termék gyártásában (15,8%). Tartóssá vált a növekedés a legkisebb súlyú alágban is: a textília, ruházat, bőr és
bőrtermék gyártása 27,2%-kal nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor, nagyrészt a külpiaci értékesítés kedvező alakulása
eredményeként.
Márciusban a megfigyelt feldolgozó-ipari ágazatok összes új rendelése 21,5%-kal nőtt 2010 azonos hónapjához
képest. Az új exportrendelések 23,3, az új belföldi rendelések 10,9%-kal emelkedtek. Az összes rendelésállomány
26%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első három hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 6,5%-os bővülése a legalább 5 főt
foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. ilyenkori 8,6%-os létszámcsökkenéssel szemben – 5,4%-os
létszámnövekedés mellett következett be.
2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első három hónapjában Magyarország minden régiójában
nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (16,7%), a legkisebb a Dél-Alföldön (5%)
figyelhető meg.