A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index – a decemberi 7,3%-os csökkenést követően – az előző hónaphoz képest januárban 2,1%-kal nőtt. Az előző év januárjához viszonyított, munkanaphatástól megtisztított index 2,7%-kal alacsonyabb volt.

Az ipari export 2012 első hónapjában 0,8%-kal emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés felét a feldolgozóipar két alága adta. Januárban a feldolgozóipar exportjának több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele 4,3%-kal bővült. Ezzel szemben a másik hasonló súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 15,9%-kal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése januárban 1,2%-kal mérséklődött 2011 azonos hónapjához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai januárban 0,8%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 januárjában az előző év azonos hónapjához képest a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, a csekély súlyú bányászaté 20,8%-kal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,4%-kal csökkent, főként az előző évinél enyhébb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2012 januárjában a 2011. januári átlagos középhőmérsékletnél 2,3°C-kal magasabbat mértek).

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban regisztráltunk termelésbővülést januárban. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egyötödét képviselő járműgyártás termelése 2008 októbere óta először nem haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. A kismértékű visszaesés (1,1%) elsősorban az iparág januári termelésleállásával függ össze. A másik hasonló súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,8%-kal csökkent, nagyrészt a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet visszaesése miatt. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 13,2%-kal emelkedett, ehhez a hús- és baromfihús-feldolgozás és -tartósítás szakágazatok kiemelkedő teljesítménye is hozzájárult. Jelentős volumenbővülést regisztráltunk még a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása (16,5%), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (14,1%) is, ahol mind a hazai és mind a külpiaci eladások kedvezően alakultak.

Januárban a megfigyelt feldolgozó-ipari ágazatok összes új rendelése kismértékben, 0,6%-kal csökkent 2011 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 0,5, az új belföldi rendelések 1,1%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól Az összes rendelésállomány 14,5%-kal emelkedett tavaly januárhoz képest.

Az év első hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,7%-os bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2011. januári 5,2%-os létszámnövekedés után – 1,2%-os létszámcsökkenés mellett következett be.

Az idei januárban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban – Dél-Alföldön (9,9%), Nyugat-Dunántúlon (3,8%), valamint Észak-Alföldön (0,9%) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,1 és 4,4% közötti volumencsökkenést regisztráltunk. 

 

Januárban nőtt a szálláshelyek vendégforgalma

Januárban kedvezően alakult a vendégforgalom. A forgalom háromnegyedét képviselő szál­lo­dák ven­­dég­­for­gal­ma is élénkült, melyben a négy­csillagos házak sze­repe volt meg­határozó, de szinte minden kategóriában emelkedést regisztráltak az egységek. Összességében januárban a ke­res­ke­del­mi szálláshelyek vendégforgalma dinamikusan nőtt.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek évek óta az éves vendégforgalom 4–5%-át fogadják. A kül­földi vendégek 502 ezer vendégéjszakát töl­­töttek el a ke­res­­ke­­del­­mi szál­lás­he­­lyeken, számuk 18, az éjszakáké pedig 19%-kal nőtt 2011. január hónaphoz viszonyítva. A legje­len­tősebb küldő országok kö­zül  – Lengyelországból, Ausztriából – érkezett vendégek eltöltött éj­sza­káinak száma csök­kent,az olasz vendégéjszakák száma stagnált, míg a Németországból, Oroszországból, Franciaországból, Cseh­országból, Romániából az Egyesült Államokból, valamint az Egyesült Királyságból érkezett vendégek éjsza­ká­inak száma nőtt. A külföl­di­ven­dég-for­ga­lom je­len­tős részét fogadó szállo­dákon belül – a két­csillagos egységek kivételével – minden kategóriában számottevő volt a nö­ve­kedés. A kül­föl­di vendégek száma minde­gyik turisztikai régióban emelkedett.

Az év első hónapjában a belföldi vendégek 461 ezer vendégéjszakát töltöttek a keres­­ke­delmi szálláshelyeken. A vendégek száma 3,5, az éjszakáké 2%-kal emelkedett az előző év azonos idő­sza­kához ké­pest. A vendégforgalom növekedése kilenc tu­risz­tikai régióból ötöt érintett. A bel­föl­di­ven­dég-for­ga­lom 81%-át fogadó szállodákban a vendégéj­sza­­kák száma 4%-kal bővült.

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 33%-os volt, ezen belül az öt­­­csil­lagosok45, a négy-csil­lagosok 39%-os fog­laltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében 2,1 százalékponttal volt ma­gasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybe­vétele is átlagon felüli: 46% volt.

Januárban a kiadott szállodai szo­bák brut­tó átlagára 3%-kal nőtt (14 247 forint), az egy kiadható szál­lodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 10,5%-kal (4722 forint) emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Buda­pesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kate­gó­ri­ák­ban a szo­bák átlagára januárban 8900 és 27 700, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 2200 és 11 500 forint kö­zött alakult.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele 15%-os folyó áras emelkedéssel kedvező képet mutatott januárban, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2,4%-os inflációt mutat. A kereskedelmi szállás­he­lyek az év első hónapjában összesen 15 mil­liárd forint bruttó árbe­vé­telt ér­tek el, ezen be­lül a szállásdíj­bevétel 7,6 milliárd forint volt. A forint/euró árfolyam 307 forint volt januárban, 32 forinttal (12%-kal) gyengébb, mint egy évvel korábban.

A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján januárban még 1518 egység fogadott el fizető­eszköz­ként üdülési csekket és már 984 egység Széchenyi Pihenőkártyát. A belföldi vendégek januárban 441 millió forint értékben fi­zettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely-szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 94% volt. Az összeg megfelelt a belföldi szállásdíjbevétel 18%-nak.

Budapesten a belföldivendég-éjszakák számának visszaesése mellett – a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen – a vendégforgalom összes­ségében 15%-kal emelkedett.

A szálláshely-szol­gál­tatást nyúj­tó – több, különböző ága­zat­ban műkö­dő – vállalkozások a szállás­he­lyeken januárban közvet­lenül 26 ezer főt fog­lal­koztattak, ez 2%-kal magasabb, mint az előző év azonos idő­sza­ki adat. A rész­mun­ka­idős foglal­koztatás ará­nya a szállodákban kategóriánként változó, köl­csön­zött mun­kaerőt lé­nye­gé­ben csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szál­lo­­dák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bő­ví­tették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. január 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szál­lás­helyek száma 2090 volt, ezen belül 828 szálloda 49 ezer szobával, 851 panzió 9 ezer szobával műkö­dött. Az egyéb szál­lás­he­­­lyek (üdülőház, kem­ping és közösségi szálláshelyek) száma 411 volt.