A tavalyi utolsó negyedév 4650-es havi átlaga után az első negyedév a maga 3830-as átlagával stabil csökkenést mutatott a cégmegszűnéseket tekintve. Ennek hátterében az áll, hogy lassan lezárulnak azok a törléshez vezető eljárások – mindenekelőtt kényszertörlések –, amelyeket 2014-ben nagy számban kezdeményezett a cégbíróság, hogy véget vessen az alvó vállalkozások korának Magyarországon. Az akció a cégvilágot érintő többi kormányzati szigorító intézkedéssel együtt sikeresvolt, a bejegyzett cégek száma a 2013-i 605 ezres csúcsról mára 550 ezer köré csökkent. A 8,5 százalékos csökkenés nem rengette meg a gazdaságot. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a múlt években a hazai cégstruktúra tele volt érdemi gazdasági indok nélkül működő cégekkel. 

A cégbírósági eljárásokat bemutató ábrán jól látszik, hogy a hatóság milyen összetett munkát végez, és az eljárási típusok milyen könnyen fordulhatnak át más – adott esetben még bonyolultabb – eljárásokba, vagyis miként lesz, mondjuk, egy egyszerűnek induló kényszertörlésből hosszan elnyúló felszámolás.

Az összetett folyamatokból is kiviláglik: nincs tere már a jogszabályok további bonyolításának, de még a jelenlegi rendszer sem ért el átütő sikereket a rendszer megtisztításában. Ez azért van, mert a cégjogi környezet nagyjából elérte a teljesítőképességének a határát. Egyszerűsíteni nem lehet, mert növekednék a visszaélések száma a jogi kiskapukkal. Csakhogy a rendszer összetettségéből fakadó adminisztrációs teher már így is akkora a cégeken és a központi szerveken, hogy további szabályok már érdemben rontanák az egészséges cégek hatékonyságát is.

A látszólagos patthelyzetből csak maguk a cégek tudnak kitörni azzal, hogy üzletfeleiket alaposan átvilágítják, és ezzel a rendszert öntisztuló folyamatba terelik, amelyben az üzleti etika lassú, ám biztos javuló pályára áll. Jól érzékelhető fejlődés már végbement e területen a múlt években, ennek ellenére továbbra is nagy számban jönnek létre ügyletek kockázatos cégekkel, ezen keresztül pedig a cégstruktúra további részeibe is átszivárognak a kockázati tényezők.

 Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index májusi értéke regionálisan 11 százalék körül mozogott. A májusi Opten-CFI Vas, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyben érte el a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye produkálta.