A diabéteszt, azaz a cukorbetegséget néma gyilkosnak tartják az orvosok: mikor felfedezik, már sok esetben késő súlyos szövődményei miatt. A betegség hazánkban is, a világ más országaiban is óriási méretekben terjed, már-már járványszerűen. A Nemzetközi Diabetes-alap (International Diabetes Foundation IDF) 2003-i előrejelzését is felülírta az élet; a szervezet akkor 2010-re 118 millió beteget jósolt, de 2009-ben e számot meg kellett változtatnia, mégpedig az elképesztő 285 millióra!
Az IDF most úgy látja, hogy 2030-ra 439 millió cukorbeteg ember fog élni a világon. A betegség látványos terjedésének egyik fő oka az elhízás: manapság a felnőttek fele túlsúlyos, negyede pedig
elhízott. A vizsgálatok bizonyítják: a betegség előfordulásának és az elhízottságnak az arányszáma csaknem megegyezik. Még szerencse, hogy a gyermekkori diabéteszben szenvedők száma sokkal kevésbé nő, de sajnos, ez a szám is emelkedik.
A diabétesz idei világnapjának mottója az „Act on Diabetes. Now”., azaz „Tégy a diabétesz ellen. Most!” is arra utal, hogy a helyzet kritikus, sürgető a rendszeres, sőt, kötelező orvosi szűrés. Mint minden szűrésnek, a diabéteszének is az a szerepe, hogy idejében észrevegyék a betegséget, jó esetben a betegséget megelőző állapotot, és mielőbb gondozásba, kezelésbe vegyék a pácienst. Szűrések alkalmával ugyanis a felismert betegek száma megkettőződik!
Kimutatható, hogy ha valakinél 40 éves korban észlelik a cukorbetegséget, akkor az élete hány évvel lesz rövidebb. Hazánkban 550 ezer felismert esetre körülbelül 1,1 millió fel nem ismert és mintegy 2 millió a betegséget megelőző állapotban lévő eset juthat, tehát összességében a lakosság negyedét érint(het)i a diabétesz valamilyen formában.
Az is érdekes adat, hogy a diabétesz kezelési költségei szintén drámaian nőnek, de a közhiedelemmel ellentétben
nem a gyógyszerre megy el a legtöbb pénz, hanem a kórházi kezelésre, különösen a szövődmények gyógyítására.
Az első, országos kockázatalapú diabétesz-szűrés eredményei új megvilágításba helyezik a cukorbetegség
népegészségügyi jelentőségét – mondta el az Európai Unió soros, magyar elnöksége által támogatott szimpóziumon
Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. Bár voltak már törekvések hazánkban a betegség
feltérképezésére, a mostani az első, melyik megfelel a nemzetközi előírásoknak. Az először Finnországban
alkalmazott FINDRISK kérdőíves vizsgálat meghökkentő eredményei és kedvező nemzetközi visszhangja alapján a
Magyar Diabetes Társaság is ezt a módszert választotta kockázatalapú szűrővizsgálatához. A FINDRISK teszt nem,
életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján, a cukorbetegség megjelenésének
kockázatára vonatkozó pontszámot ad meg. (7 vagy annál kevesebb pont alatt alacsony veszélyeztetettség, 8–11
pont között enyhén fokozott kockázat, 12 vagy annál több pont: fokozott kockázat, 20 vagy annál több pont felett
igen nagy a kockázat.)
A felmérés az egészségügyi kormányzat és a Magyar Diabetes Társaság szakmai irányításával, az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével, valamint a 77 Elektronika Kft. és az EGIS Nyrt. támogatásával zajlott. A szűrésben csaknem 700 háziorvos irányításával 70 000 felnőtt vett részt.
„A fokozott kockázatúak (12 vagy annál több pont felett) körében vércukor-meghatározást végeztünk. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye, hogy könnyen és megbízhatóan kivitelezhető, olcsóbb, mint a teljeskörű lakossági szűrés, mégis korai felismerést tesz lehetővé” – mondta el Winkler professzor.
A 70 ezer vizsgált személy csaknem háromötöde (40 399 eset) alacsony veszélyeztetettségűnek bizonyult, a teszten kevesebb, mint 12 pontot szerzett, a maradék 41 százalék (28 077 eset) fokozott kockázatot jelzett, tehát 12 vagy
annál több pontot ért el. A szájon át történt cukorterheléses vizsgálat a fokozott kockázatúak 7,66 százalékánál cukorbetegséget, 38,87 százalékánál diabétesz-előállapotot mutatott ki, összesen tehát 46,53 százalékban (kb. 10
600 személy) állapított meg valamilyen anyagcserezavart. A vizsgálat az összes (70 000) részt vevő 15 százalékánál, több mint 10 ezer embernél mutatott ki addig nem ismert glukóz-intoleranciát, tehát cukorbetegséget vagy azt
megelőző állapotot.
Összefoglalva tehát az előadók – Jermendy György professzor és Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes
Társaság elnökhelyettese, illetve elnöke, valamint dr. Balogh Sándornak, az Országos Alapellátási Intézet elnökének
– szavait, írható: a vizsgálat itthon is megerősítette a kockázatalapú diabétesz-szűrés hatékonyságát. A
szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés alkalmával pozitívnak bizonyultak aránya megközelíti a már
ismert cukorbetegek arányát. A diabéteszt megelőző állapotok, illetve a cukorbetegség magas előfordulási
gyakorisága ezért indokolja a rendszeres időközönként végzett lakossági szűrővizsgálat bevezetését a felnőtt
lakosság körében. A súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség idejében történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése tetemes anyagi teherrel is jár, emellett a szűrés a szövődmények megelőzését, és a hatékony kezelést egyaránt szolgálná.
A Magyar Diabetes Társaság hivatalos lapjában, a Diabetologia Hungarica 2011. júniusi különlenyomatában
közzétette a felmérés eredményeit, és azt javasolja a kormányzatnak, hogy e szakmai indokok alapján a szűrést
tegye kötelezővé a felnőtt (20 év feletti) lakosság körében a háziorvosi hálózatban.
