„Az akkor, tehát tavaly november közepén nyolc hónapos állapotos asszony és a 14 éves fiát egyedül nevelő 43 éves nővérének feje fölül a Berki és társai végrehajtó akarta elárverezni a lakást az édesapjuktól örökölt devizahitel-tartozásuk miatt, amit nem tudnak kiegyenlíteni. Ha a szolidaritás nem kerekedett volna felül az embertelenségen, a kismama és nővére az utcán köthetett volna ki.
De fölülkerekedett!
Igaz, annak árán, hogy a kiállás szervezője és egyik résztvevője ellen rendőrségi eljárás indult szabálysértés címén. Mert napjaink Magyarországán szabályt sért az, aki spontán védelmébe vesz egy várandós asszonyt és gyermekét. Az összefogás eredményeként Dávidot volt hová hazavinni.
Ez a fotó a szeretet ünnepén készült. Kaphat-e az ember szebb ajándékot egy életnél? Jó egészséget és hosszú életet, kiskoma! Kívánom neked, hogy számodra már csak történelem legyen az a félelemmel teli világ, amelyben mi élünk! Fel se vetődhessen a te életedben, hogy újszülött gyermekeddel az utcára kerülhetsz, mert nincs miből megélned!
Azért, hogy így legyen, megint cselekednünk kell. Március 1-jén lejár a téli moratórium, és újra sokakat fenyeget a kilakoltatás réme.
Judit asszonynak, Dávid édesanyjának a nővére a minap tudatta velem, hogy lakásért kilincselt lakóhelye alpolgármesterénél, de százan állnak előttük a sorban. Itt tartunk Magyarországon 2013-ban, Dávid életének első évében.”