Ezek szerint folytatódik a negatív tendencia, Magyarország a 37. helyről a 42. helyre esett vissza annak nyomán, hogy alacsonyabb pontszámokat kapott a politikai jogok, a polgári szabadság foka és a sajtószabadság tekintetében.

A demokrácia világméretű helyzetét összességében úgy lehet jellemezni a tanulmány szerzői szerint, hogy miközben megszilárdítják pozícióikat olyan nagy autoriter rendszerek, mint Oroszország és Kína, számos úgymond bejáratott demokrácia egyre súlyosabb próbatétellel kerül szembe. Növekszik az elbizonytalanodás, egyfelől a gazdasági problémák következtében, másfelől amiatt, hogy Európa közvetlen szomszédsága véres konfliktusok színtere lett.

Az orosz vezetés egyre öntudatosabban propagálja a nyugati liberális demokráciával szemben a maga autoriter modelljét, a Közel-Kelet pedig ismét a konfliktusok felerősödésének és a diktatúráknak az irányába tart – olvasható az osztrák lap által a democracyrankings tanulmányáról készített ismertetésben.

Az Európai Unió székhelyén tett látogatást leszámítva, kétoldalú államközi relációban Svájcba vezetett Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök első hivatalos külföldi útja. Ez egyébként hagyomány, de nem olyan, ami alól ne lenne kivétel. A bécsi Der Standard emlékeztet arra: Thomas Klestil 1992-ben az akkori Csehszlovákiát, Heinz Fischer pedig 2004-ben Magyarországot tisztelte meg azzal, hogy első külföldi útjának célpontjaként választotta. Az osztrák lap szerint a svájci sajtó a látogatás kapcsán a liberális Európa reménységeként, a mostani populista trenddel szemben elért vívmányként értékelte a zöldpárti Van der Bellennek a választási sikerét.

A La Libre Belgique című, jobboldali liberális beállítottságú brüsszeli lap a budapesti olimpiarendezés ellenzőinek aláírásgyűjtéséről közölt cikket. A szerző úgy véli, hogy a népszavazási kezdeményezés már a jövő évi parlamenti választásokra való felkészülésnek a része. A lap megszólaltatja Fekete-Győr Andrást, a Momentum mozgalom vezetőjét, aki elmondja: ő maga a Fideszre szavazott 2010-ben, mások a Jobbikra vagy a zöldekre, de a mozgalom többségét a politikai árvák alkotják, akik ezzel a referendummal kívánják kimutatni a kormányt megkérdőjelező álláspontjukat.

És végül két hírügynökségi anyag, tehát nem konkrét lapokban megjelent írás, de az ilyen anyagokat kisebb-nagyobb időeltolódással rendszerint számos médiatermék hasznosítja, vagyis bejut a nemzetközi híráramlatba.  

A Reuters hírügynökség nagy lélegzetű riportot közöl arról, hogy a Szerbiáig eljutott – például Belgrád környéki raktárépületekben meghúzódó – gyermekkorú menekültek közül nagyon sokan, kiszolgáltatva az embercsempészeknek, kénytelenek szexuális szolgáltatásokat nyújtani, hogy megkeressék a továbbutazáshoz szükséges pénzt. Becslések szerint a jelenleg Szerbiában tartózkodó, közel nyolcezer menekült tíz százaléka a kísérő nélküli kiskorú kategóriába esik.

A dpa német hírügynökség terjedelmes áttekintést ad arról, hogy a Balkánon Soros György a kedvenc közellenség: az egyre autoriterebb módon viselkedő kormányzatok a fő veszélyt azokban a civil szervezetekben látják, amelyek az amerikai milliárdos támogatása mellett fellépnek az emberi jogok és a demokrácia mellett.

„Legyen szó akár Magyarországról, akár Szerbiáról, Romániáról, Macedóniáról vagy Bulgáriáról, a kormányok nem a választóktól és legkevésbé sem az ellenzéktől félnek” hanem a Soros György által finanszírozott szervezetektől –kezdődik a budapesti keltezésű beszámoló, amely ezzel egyben Magyarországot is magától értetődő természetességgel helyezi el a Balkánon.