Alig négyszáz menedékkérő tartózkodik hazánkban a 2017. februári adatok szerint, így szó sincs arról, hogy a schengeni határ védelme további szigorításokat indokolna.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet e heti meghosszabbítását arra használja a kormány, hogy azt a látszatot keltse, van mitől félniük a magyar állampolgároknak. Ezzel szemben az Amnesty International munkatársainak legutóbbi szerbiai látogatásakor arra derült fény, hogy ott menekültek százai a magyar hatóságok által önkényesen bevezetett létszámkorlát miatt tengődnek embertelen körülmények között. Január közepe óta mindössze naponta 5-5 embert engednek be a magyar hatóságok a tranzitzónákba; rendőrségi adatok szerint az év első hónapjában több mint háromezer esetben tartóztattak fel vagy küldtek vissza menekülteket és migránsokat jogellenesen a határzár közvetlen közeléből. Álláspontunk szerint nem a bevándorlási helyzet, hanem a kormány hangulatkeltése a veszélyes, amikor gumiszabályokra támaszkodva a rendkívüli jogrendet teszi általánossá, és a menekülők emberi jogait jogsértő módon korlátozza.
A T/13976. számú törvényjavaslat szerint Magyarországon jogellenesen tartózkodó minden külföldit kikísérne a rendőrség a tranzitzóna elé, vagyis a háborúk és üldözés elől menekülőket gyakorlatilag kollektív kiutasítással távolítanák el az ország területéről, bármilyen eljárás nélkül. A csoportos kiutasítás alaptörvény-ellenes és a magyar történelem legszégyenteljesebb napjait idézi.
A törvényjavaslat szerint a tranzitzónába bejutó a menedékkérőket ott helyezik el kötelező módon, és a tranzitzónát csak „a kiléptető kapun keresztül”, Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. A törvényjavaslat indokolása szerint ezzel megvalósulna, hogy a menedékkérők „lényegében őrizetben legyenek” egészen a kérelmük jogerős elbírálásáig. Ez mindaddig így lenne, amíg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány fenntartja.
Az Amnesty International Magyarország álláspontja, hogy a tranzitzónákban, egyéni mérlegelés nélkül elrendelt, őrizetbe vételi határozat és jogorvoslati lehetőség nélkül megvalósított folytatólagos fogva tartás jogszerűtlen. A javaslat szerint semmilyen bírói fórum nem vizsgálja felül az őrizet jogszerűségét, így a független bírói kontrollt teljesen kiiktatná a kormány, ha menedékkérők fogva tartásáról van szó. Ez ellentétes az évszázadok óta érvényes azzal a jogi alapelvvel, hogy egy ember személyes szabadságának elvonása, bebörtönzése csak bírói ellenőrzés mellett lehetséges. A kedden benyújtott törvénymódosító csomag – amely az eddigi menekültügyi szabályozás mélypontja – újabb példája a magyar kormány hosszú ideje tartó törekvésének, hogy kiszolgáltatott embereket kriminalizáljon és démonizáljon.
Álláspontunk és eddigi tapasztalataink szerint a határ menti konténertáborokban lehetetlen emberséges fogva tartási körülményeket teremteni. A súlyosan traumatizált, sokat szenvedett menekülők helyzetét tovább nehezíti, hogy zsúfolt és nem megfelelő körülmények közé zárják őket.
Az Európai Unióban a menedékkérők fogva tartása csak kivételesen rendelhető el, akkor, ha más eszközzel nem lehet biztosítani, hogy részt vegyenek az eljárásban, és akkor is csak bírósági felülvizsgálat mellett. Az unió eljárási irányelve szerint főszabály szerint „a kérelmezők a fogadó tagállam területén vagy az e tagállam által számukra kijelölt területen belül szabadon mozoghatnak” illetve tilos kizárólag azon az alapon fogva tartani valakit, mert az illető menedéket kért. A javaslat ezeket az előírásokat figyelmen kívül hagyja, így idős, beteg emberek és kisgyermekes családok is őrizetbe kerülnének. A benyújtott javaslat kiüresíti a jelenlegi szabályozásban legalább elvileg még meglévő jogi garanciákat, hogy menekültügyi őrizet csak egyéni mérlegelés alapján és csak kivételes esetekben rendelhető el. A tényeken az sem változtat, ha ez a törvénymódosítás nem nevezi őrizetnek a tranzitkonténerekben végrehajtott fogva tartást.
Különösen súlyos, hogy a 14–18 éves, kísérő nélküli kiskorúakat a javaslat kiveszi a gyermekvédelmi ellátórendszerből, és megengedi, hogy őket is bezárják a konténerekbe. Ezzel a bevándorlási státuszuk és életkoruk miatt súlyosan diszkriminálják ezeket a gyerekeket, és megfosztják őket a gyermekeket megillető gondoskodástól, amely egyebek között sérti a Gyermekjogi Egyezményt és a magyar alaptörvényt is. Az indokolás szerint azért van erre a lépésre szükség, mert sokan magukat 18 év alattinak hazudták, és visszaéltek a kedvezőbb eljárási szabályokkal illetve a gyermekvédelmi ellátással. Ha voltak is ilyen esetek, automatikusan őrizetbe venni kísérő nélküli kiskorúakat szükségtelen és aránytalan intézkedés, amely ellentétes azzal a nemzetközi elvvel, amely kimondja, hogy minden esetben a gyermekek érdekeit szem előtt tartva kell eljárni.
Erkölcstelen és jogellenes ezeket a gyerekeket állítólagos korábbi visszaélések miatt büntetni ahelyett, hogy védelmet kapnának és iskolába járhatnának, mint akármelyik 14 éves. Tudjuk, hogy az életkor meghatározása nem egyszerű folyamat, mert nincs rá pontos módszer, csak becsülni lehet az adott személy fejlettségét és érettségét. Ennek gyakorlata sosem volt problémamentes Magyarországon, de az Amnesty International Magyarország álláspontja szerint ez nem szolgálhat annak alapjául, hogy a 14–18 éves menedékkérő gyerekeket tömegesen zárják be. A gyermek védelme elsőrendű kötelessége minden magyar hatóságnak, ezért javasoljuk, hogy szakértőkkel egyeztetve inkább dolgozzanak ki megfelelő és kellőképp alapos életkor-meghatározási módszertant.
Tavaly az ENSZ adatai szerint 1221, kísérő nélküli kiskorú menedékkérő érkezett Magyarországra. Szomorú és felháborító, hogy a jogalkotó kész akár ezres nagyságrendben is fogva tartani a családtagjaiktól elszakított kiskorúakat.
Az Amnesty International Magyarország az alapvető emberi jogi kötelezettségeket figyelmen kívül hagyó törvénymódosító csomag elfogadása ellen minden lehetséges fórumon tiltakozik.