Bitter István professzor, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) tiszteletbeli elnöke idézte azokat az adatokat, amelyek szerint egy év alatt a magyar lakosság hét százalékánál fordul elő depresszió. Emellett kétszer annyit érint a szorongás, és további hét százalék szenved alvási zavaroktól.
A depresszió a legdrágább betegség. Nem a kezelésének költségei, hanem a kellő kezelés hiányának következményei miatt. Egy brit felmérés szerint 1990-ben 3,5 milliárd font volt a gazdasági kiesés, 2000-ben pedig 9 milliárd, vagyis csaknem háromszorosára nőtt tíz év alatt.
A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik. A legnagyobb hatással az olyan élethelyzetek járulnak hozzá, mint a házastárs halála, a válás, a balesetek, betegségek, a munkahely elvesztése. Ezek gyakran egymásra halmozódnak, és maga a betegség nem is azonnal, hanem csak bizonyos idő után jelentkezik. Nem is mindenkinél egyforma az ilyen helyzetek hatása. Az, hogy kinél milyen, az bizonyos genetikai tényezőkkel is összefügg.
A depresszió gyakori következménye az öngyilkosság, vagy annak kísérlete. Magyarországon évente 2800–3000 ember lesz öngyilkos, és mintegy tízszer ennyi tesz rá kísérletet. De ez egyáltalán nem szükségszerű – hangsúlyozta a professzor. – Megfelelő kezeléssel sokkal jobb állapotba hozhatók a betegek, s gyakran meg is gyógyulnak.
Az utóbbi évek tudományos eredményei azt bizonyították, hogy a depresszió kialakulásában fontos szerepe van a biológiai ritmus megzavarodásának is. Ez a bonyolult folyamat már születéstől kezdve működik – fejtette ki Purebl György, az MPT alelnöke –, de a környezeti hatások beállíthatják, vagy elállíthatják a bioritmust. Ha elállítódik, akkor lehet szükség a kezelésre.
Nagyon hasznos lehet a megelőzésben és a betegség felismerésében a tünetek felismertetése. Tipikus tünet a levertség, az örömtelenség, a fáradékonyság, az önértékelés csökkenése, a bűntudat, sokszor egészen jelentéktelen dolgok miatt is, a szorongás, alvászavar és az étkezési zavarok.
Mivel Magyarországon is sokan stigmának érzik a depressziót, nem mernek vele orvoshoz fordulni. Az orvosok sem mindig tudják azonnal azonosítani, mert gyakran más, hasonló tüneteket mutató betegségekkel együtt jelentkezik.
A felmérések szerint a betegek 70 százaléka fordul orvoshoz, de más panaszokkal. Közülük mintegy 40 százalék, akinél az orvos felismeri a depressziót, és az ő ötödük kap megfelelő kezelést, és a helyesen kezelt betegek kevesebb, mint tizede szedi be a gyógyszereket három hónapnál hosszabb ideig. Holott– a tévhitekkel ellentétben –, ezeknél a készítményeknél nem kell tartani a függőség kialakulásától, viszont a gyógyszerszedés abbahagyása fokozza a kiújulás kockázatát.