Félmilliónál több kiskertben, összesen mintegy 35-40 ezer hektáron kezdték meg a tulajdonosok tavaszi munkákat. Az Agroinform.hu felmérése azt mutatja, hogy bár a legtöbben továbbra is elsősorban kikapcsolódásként tekintenek a kiskert gondozására, a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése miatt az eddiginél fontosabbá vált: anyagilag is kedvező a termények saját célra termelése. (A képek forrása: www.mein-schoner-garten.de)
Az Agroinform.hu szakmai portálon elhelyezett kérdőívet kitöltő mintegy félezer válaszadó kétötöde 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, kicsivel többnek 200 négyzetméternél nagyobb terület áll rendelkezésére erre a célra. A nagy többség (85%) a lakóháza körüli udvart, kertet műveli, 23 százaléknyian vannak, akik a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben (is) tevékenykednek, és 11 százalék el nem kerített termőföldön is fenntart kiskertet.
A kiskertre fordított időt tekintve szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 53 százaléka hetente legfeljebb tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig. Harmada legalább 20 órát kertészkedik hetente.
„Szinte egyöntetű, 89 százalékos az a vélemény, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma, vagyis ennek a fajta termelésnek a jelentősége messze túlmutat annak gazdasági hasznosságán – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A válaszadók 84 százalékának emellett fontos szempont, hogy ily módon biztosítható az általa fogyasztott zöldség vegyszermentessége. Csaknem ekkora azoknak az aránya is, akik úgy gondolják, anyagilag is fontos számukra, hogy a kiskertre is támaszkodhatnak. A két évvel ezelőtti hasonló felmérésben ez az arány még csupán 67 százalék volt.”
A kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb: jóformán valamennyi kiskertben. Szintén nagy (84 százalék) a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) aránya, mellettük az uborka és más tökfélék is jelen vannak a kertek 81 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelőknek szintén 81, salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska) 72 százaléka foglalkozik. Figyelmet érdemel a fűszernövények 60 százalékos aránya. Burgonyát azonban már csupán 53 százaléknyian, káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó) pedig 52 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica előfordulási aránya még kisebb, mindössze 40 százalék a kiskertekben.
Az öntözés az éghajlat változásával évről évre fontosabb a kiskertekben is. A válaszadók 95 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása a leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút (40%), illetve az összegyűjtött esővíz (39%). Vezetékes vízzel – mert drága – az érintettek hatoda öntöz rendszeresen.
A válaszadók csupán 23 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédőszert a kiskerti zöldségesben. A növények ésszerű társítására 52 százalék igyekszik odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 89 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a szerves trágya (45%) és a komposzt (42%), műtrágyát mindössze a válaszadók 11 százaléka használ.
Ha gyümölcsfák is vannak a kiskertben, a tavaszi metszést 86 százalék elvégzi; évente 1-2 alkalommal a tulajdonosok kétharmada megelőző permetezést folytat. A válaszadók 54 százaléka időnkénti trágyázással, 43 százaléka pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. Mindössze 7 százalék egyáltalán nem gondozza a gyümölcsfát, csupán a termését szedi le éréskor.