A statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben az átlagos öregségi nyugdíj meghaladta a havi 164 ezer Ft-ot, ami az ez év eleji emelést követően közel 189 ezer Ft lett. Azaz: 2011-hez képest 2,1-szeres az emelkedés (miközben a nettó keresetek 2,8-szeresükre nőnek).
Az emelkedés részben a mindenkori fogyasztói árindexet meghaladó nyugdíj-emeléseknek, részben az évről-évre végrehajtott nyugdíj-korrekcióknak (nyugdíjprémium), részben a 13. havi nyugdíjnak, részben viszont annak köszönhető, hogy az új nyugdíjasok kezdő nyugdíja magasabb, mint az elhunytaké.
A különböző címkéjű emelések hatására azt vélhetnénk, hogy a nyugdíjak nagy reálérték-növekedést értek el a múlt években. Habár a normál (nyugdíjba beépülő) emelések jellemzően meghaladták az adott évi áremelkedések ütemét, ez azonban 2011-hez képest (a fogyasztói árindexszel számolva) 2020-ig csak 12,8%-kal emelte a nyugdíjak vásárlóértékét. Az ugrás a 2022-i parlamenti választást megelőző évben történt, akkor az átlag nyugdíj közel 20%-kal haladta meg a 2011-i értéket. A múlt év elején látványos nyugdíjemelés történt, majd az év végén még egy újabb korrekció is történt, ennek ellenére a megugró infláció miatt a reálérték a 2011-it csak 17,8%-kal haladta meg (vagyis: tavaly csökkent a nyugdíjak vásárlóereje).
A nyugdíjak és a nettó keresetek alakulása (2011 = 100)
A 2023-i emelés(ek) már csak szinten tartásra lesznek elegendők. Ezzel 12 év alatt az átlagos nyugdíj reálértéke 17,7%-kal (évi 1,4%-kal) emelkedik. A kormányzati „ajándékként” előadott emelések valójában csak elfedik azt a tényt, hogy a svájci indexálás ennél kissé jobb helyzetbe hozta volna a nyugdíjasokat: 30,2%-os emelés úgy, hogy 2012-ben csökkent volna a nyugdíjösszeg. A valóságban a csökkenés nyilván nem valósult volna meg, így a svájci indexálás még jobb eredményt adna.
Szintén fontos látni, hogy a KSH által közölt fogyasztói árindexszel számoltunk, ha ennek nyugdíjas alindexét vesszük, akkor a reálérték-növekedés még kisebb lenne. A 2019-től számított mutató csak 2022-ben válik el igazán az átlagos árindextől, ami kissé eltér a köznapi érzettől.
Az öregségi nyugdíjasok és a nyugdíj-kifizetések megoszlása a havi nyugdíj alapján 2022-ben (%)
Az átlagnyugdíj és emelkedése eltakarja a nyugdíjasok rendkívül különböző élethelyzetét. A KSH szerint csaknem pontosan 2 millió öregségi nyugdíjas volt 2022-ben, akinek átlagnyugdíja 164 ezer Ft volt. Egy másik adatközlés szerint a 2,3 millió fős, saját jogon nyugdíjasok járandóságának 38,7%-a haladta meg ezt az értéket. A másik oldalon a nettó minimálbér (havi 133 ezer Ft) alatt volt a nyugdíjak 42%-a. A Policy Agenda szerint a nyugdíjas-létminimum 2020-ban havi 114 ezer Ft volt, ami 2022-ben 145 ezer Ft-ra emelkedhetett az átlagtól eltérő nyugdíjas-fogyasztóikosár miatt.
Ez alapján tavaly 1,2 millió nyugdíjas, a nyugdíjasok több mint felének nyugdíja nem érte el a nyugdíjas létminimum szintjét. Várhatóan az idén a helyzet még rosszabb lesz, mivel a nyugdíjas-árindex ismét meghaladja majd a kapott emelés mértékét.