(Szerző: Wiedemann Tamás/szabadeuropa.hu) Nem talál magára a magyar gazdaság, kisebb emelkedés után ismét visszaesett a teljesítménye a második negyedévben. Az ipar gyengélkedik, Európából sem érkeznek jó hírek, a lakosság óvatos, alig költ (a többség azért, mert nincs neki miből – a szerk. megj.), a cégek pedig elhalasztják a beruházásaikat. Elemzők szerint a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága mindenkit tartalékolásra ösztönöz. (A nyitó képről: biztonsági öveket gyártó üzem Sopronkövesden; a fotó illusztráció.)

„Magyarország bruttó hazai termékének volumene az idei második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket” – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hasonló módszertan szerint számított adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

A két adat közül utóbbi a fontosabb, hiszen ez mutatja meg a gazdaság jelenlegi állapotát, vagyis azt, milyen teljesítményre képes, de úgy tűnik föl, hogy továbbra is hiányoznak azok a motorok, gazdasági szektorok, amik beindíthatnák a növekedést. Az éves növekedési adat azt jelzi, hogy a tavalyi, alacsony alaphoz képest volt némi elmozdulás, vagyis az idei második negyedévben 1,3 százalékkal bővült a gazdaság egyéves távlatban. Ez tehát csupán egy statisztikai hatás, nem valós gazdasági teljesítmény okozta.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a negyedéves visszaesés azt jelenti, hogy folytatódott a fűrészfogazás, vagyis hogy egy jobb negyedévet egy gyengébb követ. „Ilyen helyzetben alapvetően arról van szó, hogy a gazdasági alapfolyamatok meglehetősen gyengék, miközben időről időre van egy-egy ágazat, terület, amely képes nagyobb növekedésre valamilyen egyedi okból” – vélekedett.

Az éves adatú növekedés egyedi pozitív hatását a KSH szerint az építőipar és az ingatlanügyletek területe hozta, valamint a kormányzati számlák alakulásához köthető termékadók és -támogatások egyenlege.

Utóbbi a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete. Idetartozik például a vám, a jövedéki adó, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó és az exporttámogatás. Virovácz Péter szerint az építőipar esetében várható volt a pozitív hozzájárulás, a szolgáltatások közül azonban a KSH kizárólag az ingatlanügyletek területét nevezte meg érdemi gazdaságélénkítő területként, ami arra utal, hogy a kereskedelmi szolgáltatások továbbra is gyengén teljesítenek. „A gazdasági teljesítményt fékező tényezők közül az ipart emelte ki a gyorstájékoztató, ami aligha meglepő, figyelve az ágazat mostanában nyújtott teljesítményét” – tette hozzá.

Az elemző szerint az elmúlt négy negyedévben meglehetősen visszafogott volt a mögöttünk hagyott egy év gazdasági növekedése a stagnálás és a dinamikus növekedés váltakozása miatt. Emiatt rosszabb lehet a prognosztizált GDP-növekedés: az idénre már nem 2,2, hanem csak 1,5 százalékos éves átlagos bővülést vár.

Szerinte a legutóbbi kormányzati kommunikációban jelzett, ez évre várt 2,2-2,3 százalékos gazdasági növekedéshez nagyon erőteljes fellendülésnek kellene bekövetkeznie az év második felében. Ez azt jelenti, hogy mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben – negyedéves bázison – 1,6–1,8 százalékos növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Virovácz szerint ehhez aligha vannak meg alapok, a külső keresletben nem számíthatunk drasztikus változásra.

„Folyamatosan jönnek a negatív hírek az európai iparról, főleg Németországból, legyen szó a ZF, a Bosch létszám-csökkentéséről vagy a BASF legnagyobb vegyi üzemében történt robbanásról. Ez utóbbi újabb mélyütés lehet az ellátási láncoknak” – tette hozzá. Szerinte mindez egyre jobban érződik a magyar gazdaságban is, hiszen beszámolók szerint a kecskeméti Mercedes gyár is visszaáll háromról két műszakos termelésre, ami 33 százalékos termeléscsökkenéssel jár.

Vagyis az ipar és az export oldaláról aligha várható fellendülés a következő hónapokban. A belső kereslet erősödésében lehetne bízni, de egyelőre nem úgy tűnik föl, hogy a vállalatok számottevő beruházási aktivitást terveznének. „Egyrészt a gyenge hazai és külső kilátások nem indokolják ezt, másrészt az alacsony kapacitáskihasználtság. Ráadásul a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy inkább tartalékoljanak beruházás helyett” – vélekedett az elemző. Szerinte az állami szféra beruházási aktivitása sem tud majd érdemi hajtóerőt biztosítani a költségvetés konszolidációs igényét figyelembe véve.

A fogyasztás beindulásához a háztartások óvatos fenntartásainak enyhülésére lenne szükség, a fogyasztási hajlandóság növekedését kellene látnunk, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság és a politikai megnyilvánulások is inkább a megtakarítások irányába terelik a háztartásokat. A lakosság takarékossággal reagált a kormányzati kommunikáció háborús pszichózisára, vagyis nem költött, emiatt a fogyasztás sem bővült. Virovácz szerint érdekes a most kibontakozó fordulat, ami szerint a kormány békeköltségvetésnek nevezi a jövő évit.

„Akárhonnan nézzük is tehát az előttünk álló hónapok gazdasági folyamatait, nehezen található olyan terület, amely önmagában képes szavatolni azt a dinamikus növekedést, ami ahhoz kellene, hogy az év egészében érdemben két százalék felett alakuljon a GDP-növekedés” – tette hozzá.

Az MBH negyedéves alapon 0,5 százalékos, éves alapon pedig 2,7 százalékos növekedésre számított. Árokszállási Zoltán, az elemzési centrum igazgatója szerint a várakozásukhoz képest is látványosan negatív meglepetést hozott a második negyedéves GDP-adat. Szerinte a mostani adatközlés előtt a szokásosnál nagyobb volt a bizonytalanság, mivel jócskán szétnyílt az olló a szezonálisan igazított és a kiigazítatlan negyedéves adatsorok között az első negyedévi részletes adatok közlését követően.

„Az európai konjunktúra-indikátorok alapján a harmadik negyedév elején is borús a kép, várni kell az ipar stabilizálódására, élénkülésére” – vélekedett Árokszállási, mert szerinte még nem ismertek a részletes adatok a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozóan. Áprilisban visszaesett az előző hónaphoz képest, és májusban is csak stagnált, ugyanakkor a mai GDP-adat után vélelmezhető, hogy a júniusi kiskereskedelmi forgalomban is elmaradt az érdemi élénkülés.

„Ettől függetlenül továbbra is azzal számolunk, hogy a bérek növekedése segíti majd a kiskereskedelmi forgalom, a fogyasztás bővülését” – tette hozzá az MBH elemzési centrumának vezetője. A nettó reálbérek már a múlt nyár végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehet arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog. Szerinte jelenleg nem várható az élelmiszer-infláció tetemes emelkedése, így a drágulás stabilizálódása alacsony szinten tovább enyhítheti a fogyasztók óvatosságát.

A turizmusból ugyancsak szép számok jönnek, a nyári szezon feltehetően jó lesz, ez is segítheti a következő hónapokban a hazai gazdaságot, azonban várni kell a beruházások érdemi élénkülésére. Jól mutatja a vállalatok óvatosságát, hogy a hitelkereslet továbbra is visszafogott, amit a kamatok jelentős csökkenése sem tudott élénkíteni: továbbra is kivárnak a gazdasági bizonytalanságok miatt.

„A várakozásunktól elmaradó második negyedéves adatközlés után idén egyre valószínűtlenebbnek tűnik a 2,5 százalékot meghaladó éves növekedés elérése, várhatóan valahol két százalék környékén alakulhat a GDP bővülése. 2025-öt azonban továbbra is ennél lényegesen magasabb, négy százalék körüli növekedés jellemezheti” – vélekedett Árokszállási.