A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel ötödét pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmusban és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Ágazati megközelítésben nincs túlságosan sok meglepő az idei első hat hónap folyamataiban – magyarázza az adatokat Bagyura András. A legaggasztóbban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi elköltött forintokon múlik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban – mutat rá Bagyura.  Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a faipari profilú cégek állnak az élen majd őket követi az építőipari, valamint a turizmus-vendéglátásra szakosodottak állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások,  az élelmiszeripar, valamint az acél- és fémipar.

Látványos romlás kezdődött a faiparban, ami az építőipar és az ingatlan-üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben – magyarázza az összefüggéseket a kereskedelmi igazgató. Ha folytatódik a folyamat, akkor az év végére az ágazatban tevékenykedő minden nyolcadik cég tönkremehet – demonstrálja az igazgató azt, hogy minden, mindennel összefügg.

Emellett az adatok tükrözik a mezőgazdaság rossz félévét is, ami nem meglepő, a múlt esztendő rossz folyamatainak a hatásai is benne van ebben. Az idei év kérdése, hogyan tudja az ágazat ellensúlyozni a tavalyról áthúzódó rossz folyamatokat. Kérdés az is, hogy az ebben az évben is várhatóan magasan maradó terményárak mellett a növénytermesztőknek sikerül-e extrabevételhez jutniuk, ha igen, azt legalább a lyukak tömködésére használhatják. Más e helyzet az állattenyésztők esetében. Ők sokkal rosszabb helyzetben vannak: az értékesítési ár és a termelési költség közötti olló inkább nyílt, s a kérdés, hogy van-e még fedezete  idén a marzsok további csökkenésének.

A fuvarozásban és logisztikában is nőtt a csődhányad: ami látszólag ellentmond annak, hogy beindult a külkereskedelem. Ám vélhetően még mindig sok a többletkapacitás ebben a szektorban, az export-import azt nem tudja még teljes egészében lekötni, viszont a hazai célú szolgáltatás még nem futott fel. Ezen a területen további – igaz, a korábbinál kisebb mértékű – csődhullámot vár Bagyura András.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a papír- és csomagolóipari tevékenységet végzők körében, a mezőgazdaságban, valamint a turizmust és vendéglátást végzőknél romlott a mutató egy esztendő alatt. A gép-, a vegyipar, az elektronikai és a számítástechnikai üzleti szolgáltatások ágazatai ugyanakkor lényegesen jobb helyzetet tükröznek. Ennek oka, hogy jórészt az exportra csatlakoznak rá ezek a termékek, szolgáltatások, illetve kevésbé érzékenyek a magyarországi folyamatokra – mutat rá Bagyura András.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,52%-a, összesen bejegyzett cégek 13,05%-a). Jellegzetes eltéréseket a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,32%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,92%-a), valamint a faiparban (eljárások 1,65%-a, de a bejegyzett hazai cégek 1,09%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,53%-a, összesen bejegyzett cégek 13,98%-a), valamint az elektronika és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,02%-a, összesen bejegyzett cégek 4,79 %-a) teljesítettek a legjobban.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Borsodban folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 42,57 százalékát, Borsodban 5,51 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,56 százalék) volt a legmagasabb 2011 első félévében, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok (5,92 százalék) és Békés  (5,8 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +113 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Békés megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +79,80 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Fejér megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 475 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,89 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról.

Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a Fejér  megyében (eljárások 4,89%-a, összesen bejegyzett cégek 3,33%-a), valamint Borsodban (eljárások 5,51%-a, összesen bejegyzett cégek 3,95%-a) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 7,4%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,1%-a) teljesített a legjobban, mivel az származott innen.

Ebben a romló tendenciát mutató helyzetben a cégeknek még óvatosabbnak kell viselkedniük – hívja fel a figyelmet a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. Feltétlenül tanácsos a korábbinál gyakrabban megvizsgálni a partnercéget, begyűjteni a működéséről szóló információkat, évközi pénzügyi adatokat beszerezni, azaz minél több forrásból feltérképezni a vevőkockázatot, nyomon követni azt, hogyan fizet másoknak. Minősítő cégek, céginformációs cégek lehetnek ebben segítségre. Nem szabad sajnálni erre az időt, energiát és pénzt, ugyanis megelőzéssel lehet a nemfizetést a legjobban kiküszöbölni, ráadásul utóbb érdemi megtérülésre egyre kevesebb az esély. 

Ha meg már baj van, akkor tanácsos a lehető leggyorsabban és „leghangosabban” megpróbálni a követeléshez jutni. Bagyura egy további megközelítésből is ad tanácsot: mint mondja, vevői oldalról is célszerű pontos fizetéssel meghálálni a halasztott fizetést, a szállítói hitelezés lehetőségét, különösen a mai helyzetben. Elismeri, hogy mindenkinek adódhatnak fizetési problémái, de ilyen esetekben célszerű az együttműködésre törekedni a szállító céggel, az adósság rendezésének közös megegyezésére jutni, ellenkező esetben ugyanis senki sem jár jól.