A TomTom nyilvánosságra hozta új kutatásának eredményeit, amely kimutatta, hogy fiziológiailag számottevő egészségkárosító hatása van a közlekedési dugóban eltöltött idő alatt kialakuló stressznek a gépjármű-vezetőkre, kiváltképp a férfiakra.
A független kutatás a résztvevők nyálmintájából kimutatható stresszjellemzők vizsgálatával bebizonyította: a női vezetők nem egészen kilenc százalékánál növekszik a stressz-szint, ha csúcsforgalmi időszakban, illetve forgalmi dugóban vezet, a férfiaknál ez az arány akár a rendkívül magas, hatvan százalékot is elérheti.
További aggodalomra ad okot, hogy az ugyanebben a vizsgálatban részt vevő női vezetők kétharmada, a férfiaknak a fele a kimutatható fiziológiai eredmények ellenére forgalmi dugóban eltöltött 20 perc után még nem vallotta magát idegesnek vagy feszültnek. A kutatás arra is rávilágított, hogy a közlekedési dugóban eltöltött hosszabb idő és annak a gépjármű-vezetőkre gyakorolt hatása hosszú távon káros az immunrendszer működésére, magas vérnyomást okoz, valamint a vércukorszint megemelkedését eredményezi.
David Moxon, a kutatást vezető pszichológus így nyilatkozott: „Ezek az eredmények evolúciós viselkedésformákkal magyarázhatók és állíthatók párhuzamba. A férfiak többségében az ilyen helyzetek erős fiziológiai, «fight or flight» (szembenézés vagy menekülés a stresszhelyzetből) reakciót keltenek. Tekintettel arra, hogy a járművezető ezt nem mindig tudhatja, a rendszeresen forgalmi dugóban töltött idő hosszú távon károsíthatja az egészségét.”
Corinne Vigreux, a TomTom (a világ vezető szolgáltatója a lokációs és navigációs megoldások területén) fogyasztói részlegének ügyvezetője szerint a kutatás rengeteg hasznos tényre hívja fel a figyelmet. „Sok járművezető a közlekedési dugókat alapvetően rossz, de egyben elkerülhetetlen dolognak tekinti. Ez a kutatás arra is rávilágít, hogy változtatnunk kell az embereknek a közlekedésről kialakított alapvető szemléletén. A TomTom által tavaly szeptemberben megfogalmazott Közlekedési Kiáltvány (Traffic Manifesto) pontosan azzal a céllal jött létre, hogy egyedi technológiáink alkalmazásával és a navigációs készülékeink használói közössége együttes erejével a forgalomsűrűséget öt százalékkal csökkentsük.”
A kutatás számos olyan tünetre is felhívja a figyelmet, amelyet akár a járművezetők is észlelhetnek, például a szédülés, a légszomj, az izomgörcsök, a mellkasi fájdalmak, illetve a viselkedési zavarok, az izgatott ideges állapot, valamint a bizonytalan vezetés.
A TomTom által megrendelt, tízezer gépjármű-vezető közreműködésével elvégzett friss vizsgálat kimutatta: a 18–64 éves vezetőknek csaknem háromnegyede naponta ül kormányhoz: kilenctizedük általában otthonról munkába, négyötödük iskolába tart. Csaknem egymilliárd autó van úton állandóan a nagyvilágban, nem meglepő tehát, hogy a gépkocsivezetők 86%-át negatívan érintik a forgalmi dugók.
A vezetés közbeni feszültség, a stressz ellen a vezetők számos technikával védekezhetnek – és védekeznek is. A nagy többség (82%) ilyenkor rendszerint zenét hallgat, 21%-uk időtöltésként az utastársakkal beszélgetve oldja a stresszt. A kutatás másik eredménye, hogy a stresszkezelés módszerei országonként, illetve nemtől függően is eltérőek lehetnek.
Az amerikaiak (38%-a) és a svédek (39%-a) általában telefonálással keres ilyen helyzetben kikapcsolódást, a hollandok (14%-a) inkább bekapnak néhány falatot. Az angol nyelvterületen élők kiéneklik magukból a vezetés közben felgyülemlő stresszt (Egyesült Államok: 20%, Egyesült Királyság: 19%, Új-Zéland: 16%), ami rendszerint beválik. A TomTom vizsgálatsorozata kimutatta: a női vezetők harmadánál már az éneklésnek köszönhetően csökkent a stressz szintje.
