A free-flow típusú, azaz az autók megállítása nélküli útdíj-rendszerek bevezetésével az eddig előre váltott matrica helyett a beépített egység (on board unit) segítségével automatikusan, vagy a fizető terminálokon keresztül egyenlíthető ki a számla.
„Földrészünk sok országában már évek óta eredményesen működik a kilométer alapú díjazás. Az e-útdíj hazai bevezetésének egyik kérdése, hogy milyen technológiával történik majd. Két megoldás kínálkozik: az elterjedtebb elektronikus kapurendszer, vagy az Európai Unió ajánlása szerint a GPS-jelekkel kommunikáló, műholdas rendszerek telepítése. Egy biztos, a meglévő infrastruktúrát teljesen át kell majd alakítani, hogy alkalmassá váljék az autópálya-használat pontos nyomon követésére” – monda el Bagossy Tamás, a WebEye Magyarország üzletágvezetője.
Európában jelenleg az elektromos kapu dominál; e rendszereket akkor építették ki, amikor más alternatíva még nem jött szóba. Kész iparági megoldások állnak tehát rendelkezésre, hiszen Németországban, Ausztriában, Cseh- és Lengyelországban is így szedik az útdíjat. „Tisztázandó: elektronikus és nem fizikai kapukról beszélhetünk, mint például Horvátország esetében, ahol látványos dugókat okoznak a megállásra kényszerítő fizetőpontok. Az ellenőrzőkapuk esetében az autópálya-használat megállapítása mikrohullámú jelek segítségével történik. A jelfogó elektronikus kapuk a fizetős útszakaszra való fel- és lehajtást rendszám alapján ellenőrzik, és az így beérkezett adatok segítségével mérik a jármű által megtett út hosszát, állapítják meg a fizetendő összeget” – mutatta be a technológiát Bagossy.
Az elektronikus kapu előnye, hogy egyszerű folyamatok szerint üzemeltethető, a járművek bevonása a díjfizetésbe könnyen végrehajtható. Hátránya, hogy az elektronikuskapu-rendszer alapvetően rugalmatlan technológiának számít, hiszen körülményes új szakaszokat hozzáadni a már meglévő hálózathoz, mert új és újabb kapukat kell felszerelni, ha egy útszakaszt fizetőssé akarnak tenni. A kapuk kiépítése emellett igencsak drága és hosszú folyamat. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem gyorsforgalmi utakon nehezen használható a sok kereszteződés és leágazás miatt. További hátrány, hogy az elektronikus kapuk a közlekedéssel kapcsolatos egyéb információ (forgalmi adatok, dugófigyelés stb.) gyűjtésére nem, vagy csak részlegesen alkalmasak.
Az Európai Unió ajánlása szerint a jövő a GPS-technológiáé, ezért is indították el a Galileo-programot, amely az USA által üzemeltetett ingyenes GPS- szolgáltatás alternatívájaként jön létre. A műholdas rendszerek előnye, hogy rendkívül tág a felhasználási területük, az e-útdíjon kívül az általános járműkontroll, illetve a logisztikai szabályozás területén is jól kihasználhatók az ekként nyert adatok.
Svájcban évek óta jól működik a GPS-alapú útdíjfizetés, és nemrégiben Szlovákiában is bevezették. Bagossy: „A megoldás lényege, hogy a beépített GPS-eszköz rögzíti a jármű mozgását és a műholdas követés segítségével az összesített adatok alapján történik a számlázás. A technológia előnye, hogy könnyen és gyorsan bevezethető, mindössze a fedélzeti egység telepítésére van szükség, ez pedig a teher-gépjárművek nagy hányadában már eleve adott, hiszen így optimalizálják költségeiket, fuvar-feladataikat a vállalatok. Rugalmasan alakítható a bevezetés után is, hiszen új útszakaszokat az adatbázis frissítésével a rendszerhez lehet adni. A GPS több adatot képes rögzíteni, amiből a teljes megtett út kiolvasható, nem csupán a fizetős szakaszra történő belépés és kilépés. Hátránya azonban, hogy nem olyan pontos, mint a kapukkal történő mérés. Előfordulhat, hogy a műholdak a fizetős utakkal párhuzamosan futó nem fizetős útszakaszokat is díjkötelesként regisztrálják, illetve az autópályát keresztező úton haladó járműre is díjat rónak ki. Tranzitforgalom esetében gondot okozhat a fedélzeti egységhez a hozzájutás és kilépéskor a leadás.”
Van, ahol a két rendszer párhuzamosan „működik”, a GPS-rendszert így a gépjármű tulajdonosa saját költségén üzemelteti. A GPS ebben az esetben ellenőrző szerepet is ellát, mivel természetesen az így gyűjtött adatok pontos képet adnak a többi között arról is, hogy mikor, hol járt az adott gépjármű; az adatok összevethetőek a kiszámlázott útdíj mértékével. A technológia bizonyító erejét már eddig is használták a vállalatok, például gyorshajtási, büntetési viták rendezésére – sikerrel. Ha az elektronikuskapu-rendszert vezetik be a Magyar Köztársaság területén, a GPS-sel felszerelt járműveknél – a német gyakorlathoz hasonlóan – a vállalatok az útdíj-fizetési kötelezettségeiket is tervezhetik és ellenőrizhetik.
Az uniós tapasztalatok alapján az elektronikus útdíj bevezetése hosszú távon gördülékenyebbé és gazdaságosabbá teszi az autópálya-forgalmat. A jövő a közlekedésben is a személyre szabott megoldásoké. Ezt mutatja a széles körben bevezetendő, a használattal arányos útdíj fizetése és az az uniós elképzelés is, amely szerint a környezetszennyezési mutatókat is figyelembe vennék a díjszabásnál, de erről még csak beszélnek.
A WebEye Magyarország Kft. az Európa 14 országában jelen lévő, teljesen magyar tulajdonú Lambda-Com közlekedés-informatikai cégcsoport tagja. A Lambda-Com vezető szolgáltatása a telematikai- (Mobile Resource Management), szállítmányozási biztonságot támogató „WebEye megoldás”, amely GPS-/GPRS-technológia alkalmazásával folyamatosan elemzi a járművek mozgását, útvonalát. Európa útjain összesen 40 ezer autóban működik WebEye, 23 ezret aktívan követnek.
