Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–októberben 1 millió 853 ez­ren dol­goz­tak, 29 ezerrel (1,6%-kal) többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szfé­rá­ban dol­gozók 735 ezres száma 39 ezerrel (5%-kal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló köz­foglalkoztatási rend­szer hatásának tu­laj­donítható. A közfoglalkoztatás részeként munkát végzők ­szá­ma októberben 65 ezer volt, így az időszak alatt átlagosan közel 59 ezres volt a létszámuk, 71%-uk rész­munkaidőben dolgozott. A közszférában – a közfog­lal­koz­tatottak nélkül – 676 ezren álltak alkal­mazás­ban, 1,3%-kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A jóval kisebb súlyú nonprofit szek­torban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 209 900 forint, ezen belül a vállal­kozásoknál dolgozóké 214 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 500 forint volt. Nem­zetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az át­lag­­keresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 2,9%-kal nőttek. A legjobban fizető gaz­da­sági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 800 forint), ezt az információ és kommu­ni­káció (392 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás) követte (365 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (147 700 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellen­­tételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–októberben a teljes mun­ka­idősök mintegy 45%-a átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év tíz hónap­já­ban átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,3%-kal haladták meg az előző év azonos idő­szakit. A költ­ségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alap­il­let­ménye az illetmény-­automatizmusnak köszönhetően 2,1%-kal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 200 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké99 200, aszellemi foglalkozásúaké 180 500) forint volt, 5,8%-kal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

A nemzetgazdasági szintű, 223 500 forintos átlagos havi munkajövedelem 4,7%-kal haladta meg a 2010. január–októberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.

 

Továbbra is haldoklik az építőipar – mélyponton a megbízási hajlandóság

2011 októberében az építőipari termelés volumene 8,5%-kal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. A termelés csökkenését az út- és vasút-felújítási munkák mérsékelték, miközben az épületépítések visszaesése tovább folytatódott. 2011. október végén a jövőbeni építési munkákra vonatkozó, megkötött szerződések volumene 37,1%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

2011 októberében az építőipari termelés volumene munkanaptényezővel kiigazítva is 8,5%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest. Szezonálisan kiigazítva a termelés az előző havival egyezett meg. Az év tíz hónapjában a termelés 10,3%-kal elmaradt a 2010. azonos időszakitól.

A termelés októberi, 8,5%-os mérséklődésen belül mindkét építmény-főcsoport termelése csökkent. Nagyarányú, 16,8%-os visszaesést figyeltünk meg az épületek építésében, az egyéb építmények építése pedig 0,5%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Szezonálisan kiigazított indexek alapján októberben az épületek építésének volumene 4,9%-kal, az egyéb építményeké 0,7%-kal alacsonyabb volt a szeptemberinél. Az év tíz hónapjában az épületek építésének teljesítménye 12,6%-kal, az egyéb építményeké 7,7%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest.

Októberben az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 8,1%-kal esett vissza az egy évvel azelőttihez mérten. Az egyéb építmények ágazat termelése 6,1%-kal meghaladta a 2010. októberit, elsősorban útépítési és vasút-korszerűsítési munkáknak köszönhetően. A speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 17,6%-kal maradt el a 2010. azonos időszakitól.

A 2011 októberében kötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 7,6%-kal, ezen belül az épületek építésére kötötteké 7,2%-kal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 7,9%-kal mérséklődött a 2010. októberihez képest. Az év tíz hónapjában az építőipari vállalkozások 21%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában.

Az építőipari vállalkozások 2011. október végi szerződésállományának volumene a 2010. októberihez képest 37,1%-kal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 36,5%-kal, az egyéb építményeké 37,5%-kal esett vissza.