Az Amnesty International Magyarország a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tagjaként és önállóan is adott be jelentést az előítélet motíválta bűncselekmények és a menekültek, menedékkérők magyarországi helyzetével kapcsolatban. Az emberi jogok magyarországi helyzetéről készült ENSZ összefoglalóba a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán négy, a menekültek emberi jogaival kapcsolatban szintén négy ajánlásunk került be a 89 megállapításból és ajánlásból álló összefoglalóba.

A GYEM 2015 szeptemberében adta be árnyékjelentését az ENSZ-nek. Ebben az anyagban több rendszerszintű problémát is feltártunk a magyar jogalkalmazásban, például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítését (vagyis a gyűlölet motiváció figyelmen kívül hagyását), a rendőri intézkedések és az áldozatvédelem hiányosságait.

A Magyarország számára kérdéseket, ajánlásokat megfogalmazó országok a kormány által készített nemzeti jelentés és az ENSZ összefoglalója mellett civil szervezetek, jogvédők és más emberi jogokkal foglalkozó intézmények jelentései alapján kaphatnak valós képet az egyes emberi jogok magyarországi helyzetéről.

Ezek a GYEM által megfogalmazott, az ENSZ összefoglalóban helyt kapott ajánlások:

  • Magyarországnak világossá kell tennie, hogy a hivatalos személyek – ideértve a közigazgatásban és a bűnüldözésben dolgozókat is – által megfogalmazott rasszista megjegyzéseknek nincsen helye Magyarországon;

  • a kormány vessen véget a menekültek és menedékkérők elleni gyűlöletkampánynak, és inkább a toleranciát és befogadást hirdesse;

  • Magyarországon a hatékonyabb nyomozások érdekében szükség van egy nyomozati protokoll mielőbb kidolgozására kifejezetten a gyűlölet-bűncselekmények feltárására, valamint azért, hogy az előítéletes motivációjú bűncselekmények áldozatai számára legyen elérhető az igazságszolgáltatás és a jogorvoslat;

  • Magyarországon nem javult a közösség elleni uszítás elleni fellépés: bár a Büntető törvénykönyv alapján lehetőség lenne fellépni az uszítók ellen, a gyakorlatban ezt a tényállást szinte soha nem alkalmazzák, a feljelentésre induló eljárásokat az esetek túlnyomó többségében megszüntetik, ezért még a legszélsőségesebb, nyilvános, uszító közlések alapján sem kerülnek büntetőjogi felelősségre vonásra az elkövetők.

A menekültek és menedékkérők emberi jogaival kapcsolatban az Amnesty International következő ajánlásai kerültek be az ENSZ összefoglalójába:

  • Az Amnesty International szerint válaszul a Magyarország területére lépő menekültek és menedékkérők számának jelentős növekedésére 2015 januárja óta, a kormány mindent megtett, hogy kívül tartsa a menekülteket és migránsokat az ország területéről. Az így elfogadott és életbe léptetett intézkedések könnyen sérthetik az első UPR felülvizsgálat során az ország által vállaltakat, köztük a menedékkérők körülményeinek és a velük való bánásmód javítására vonatkozó ajánlások teljesítését;

  • Magyarország helyezzen hatályon kívül minden olyan törvényt és jogszabályt vagy szüntessen be minden olyan gyakorlatot, amely hátrányosan megkülönbözteti a menedékkérőket az alapján, hogyan érkeznek az országba, melyik országból származnak vagy mi a nemzetiségük;

  • Az Amnesty International véleménye szerint a menekültek és menedékkérők kriminalizálása és fogva tartása sérti az 1951-es menekültügyi egyezmény (1951. évi genfi konvenció) előírásait;

  • Magyarországnak tartózkodnia kell a honvédség határokon történő felhasználásától, a hadsereg csak akkor vehető igénybe, ha arra mindenképpen szükség van és fellépése arányos. Magyarországnak továbbá biztosítania kell, hogy minden túlzott erő használatát azonnal és pártatlanul kivizsgálják.

“Fontos a civilek szerepe a UPR folyamatában” – mondta Jeney Orsolya, azAmnesty International magyarországi igazgatója. “A Magyarország számára kérdéseket, ajánlásokat megfogalmazó országok a kormány által készített nemzeti jelentés és az ENSZ összefoglalója mellett a civil szervezetek, jogvédők jelentései alapján kaphatnak valós képet az egyes emberi jogok magyarországi helyzetéről.”

Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egy 2006-ban létrehozott és 2008-ban elindított mechanizmusa. Lényege, hogy négyévente a 193 tagállam mindegyikét vizsgálat alá vetik az adott ország emberi jogi helyzetének megállapítására.

Évente összesen 42 országot vizsgálnak felül – egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakra kerül sor – így nagyjából öt évente sorra kerül mind a 193 ENSZ-tagállam.Magyarországnak ez a második felülvizsgálata, az első 2011-ben volt.

A UPR lényege, hogy az összes ENSZ-tagállam emberi jogi felülvizsgálatra kerüljön, kivétel nélkül. A 2008 előtt nem volt kötelező érvényű szabályozás arra, hogy mikor melyik állam ügyét tárgyalják, ezért politikai és egyéb okokból egyes országok emberi jogi helyzete soha nem került napirendre, és meglehetősen szelektíven vizsgálták az emberi jogi problémákat.

A UPR egy általános emberi jogi átvilágítás, amely tematikusan végigveszi egy adott ország emberi jogi teljesítményét, értékeli a fejlődést, de felhívja a figyelmet a problémákra, és ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek végrehajtását ellenőrzi.

Céljai többek között az adott ország emberi jogi problémáinak feltárása; az állam emberi jogi kötelezettségeinek betartatása; az állam emberi jogi védelmi hatáskörének kiszélesítése; a más államokban bevált gyakorlatok/eszközök cseréje; a nemzeti emberi jogi helyzet javítása; és a különböző ENSZ szervekkel való együttműködés erősítése.

Itt írunk részletesen a UPR folyamatról.