Újra és újra jangoztatni kell: a biztonságtudatosság nem állapot, hanem folyamat, amely rendszeres tájékoztatásra és oktatásra szorul, hiszen az incidensek száma és fajtái folyamatosan bővülnek, egyre újabb módszerek jelennek meg a bűnözők módszerei között. A hazánkban is jelen lévő ESET, a megelőző védelem úttörője, az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója szerint általában sokkal többet feltételezünk saját biztonságtudatosságunkról, mint amilyen erős a valóságban. 

Az Észak-karolinai Állami Egyetem jó két évvel ezelőtti vizsgálata alkalmával a megkérdezettek 89 százaléka a teszt előtt biztosan állította, hogy őt egyáltalán nem lehet becsapni adathalász e-mail üzenettel, aztán kiderült, hogy mindössze 7,5 százalék tudta megkülönböztetni a legális leveleket az adathalász üzenetektől.

A vonzó (akár hamis) fotót tartalmazó profilokra a statisztika szerint sokkal többen kattintanak. Már egy 2008-i kísérlet alkalmával kiderült: egy hamis adatlap, valamilyen rokonszenves, megnyerő kísérőszöveg és impozáns fotó segítségével néhány nap alatt száznál is több „barátot”, „ismerőst” termett.

Valójában azonban sosem tudható, hogy a magát a legjobb színben feltüntető személy valóban olyan-e, és az-e, akinek a közösségek gondolják. Nagyon sok a kíváncsi, hiszékeny internet-használó, aki gondolkodás, megfontolás nélkül kattint, mint például nemrég tapasztalhatták a kíváncsiak, hiszékenyek a „Mi az indián neved?” témájú fészbúkos átverés esetében.

A szülők felelőssége rendkívül nagy, így folyamatosan tanulniuk kell, hogy megértsék az online világ újdonságait, illetve azt, hogy mit csinálnak gyermekeik a számítógép előtt, vagy okostelefon használata közben.

Az online biztonságban is sokat számít, hogy mit veszünk észre, és mit hiszünk el. Az álhírek, szpemek, a pszichológiai manipuláció (social engineering) -trükkök már mindennaposak, ezért követelmény az óvatosság, a forráskritika, a józan gondolkodás ahhoz, hogy a csalásokat, átveréseket – például Bill Gates elosztogatja a vagyonát – megkülönböztessük a hiteles hírektől, üzenetektől. Legyünk gyanakvók, óvatosak, különösen gyermekeink esetében.

A közösségi oldalakon lehetőleg ne csapjuk be önmagunkat azzal, hogy ismeretleneket jelölünk ismerősnek, és soha ne beszélgessünk idegenekkel, és kérjük meg gyermekeinket, hogy ők se tegyék! Hasznos, sőt, kötelező, hogy a gyerekek megbeszéljék szüleikkel új ismerős felvételét és saját képeik megosztását a közösségi oldalakon.

Ismeretlenek az esetleges személyes találkozás előtt hasznos, ha minél több felületen, csatornán vesszük föl vele a kapcsolatot; kérjünk tőle magán e-mailcímet, közösségi oldali linket, telefonszámot. A valódi személyeknek általában mindig vannak Facebook-ismerőseik, LinkedIn-partnereik, Twitter-követőik, miáltal a hamis profilok meglehetősen könnyen kiszűrhetők. Mindenképpen gyanús, ha valaki vonakodik az alternatív csatornákon történő kapcsolatfelvételre, elzárkózik a telefonos kontaktustól. Személyes találkozás esetén mindig tudja a család, hozzátartozó, barát, hogy pontosan hova, és kivel mentünk.

Mindenkinek meg kell értenie, hogy az online felületeken elsősorban a jelszavaink védik magánéletünket. A kellően erős, rendszeresen változtatott és minden helyszínen egyedi jelszóra, a lehetőség szerint mindenhol alkalmazott kétfaktoros hitelesítésre úgy kell tekintenünk, hogy az nem csak a mi adataink védelmét szolgálja, hanem családtagjainkét, barátainkét is. A statisztikák rendre azt mutatják, hogy az ismerősök nevében érkező levelekre, üzenetekre, linkekre sokkal könnyebben rákattintunk, így saját óvatlanságunkkal könnyen veszélybe sodorhatunk másokat is.

A Sicontact Kft., az ESET magyarországi kereskedője számára különösen fontos a fiatalok online életének védelme, ezért a cég igyekszik olyan kezdeményezéseket támogatni, amelyek segítik a kiemelten veszélyeztetettnek számító fiatalok digitális biztonságát. Ennek jegyében jött létre szakmai partnerség a Sicontact Kft. és a KOMA Bázis közösségi színház között. A KOMA cyberbully című előadásában valós történeteket felhasználva, kilenc fiatal meséli el saját élményeit a virtuális kommunikációról, a virtuális életről, bemutatva az online zaklatás kegyetlen világát.

 

A KOMA Bázis a budapesti XV. kerületben működő közösségi színház, mely egyedi módszertanával a civil lakosság bevonásával és szereplésével készít közösségi színházi előadásokat egy-egy őket foglalkoztató témakörben. Célja, hogy a színház társadalomra gyakorolt hatását a nem formális oktatás és szociális munka területeiről érkező szakemberek tudásával kiegészítve megsokszorozódjék, és így érjen el változást a közösség és az egyén életében. A legutóbbi KOMA-évadban az internetes kommunikációval és veszélyeivel foglalkozó előadásaival – kattogas@por.no és a cyberbully című közösségi színházi előadás – célja a nagyközönségen túl a fiatalok megszólítása és együttgondolkodásra ösztönzése.

 

No More Ransom: a rendőrségek és az információs biztonságvédelmi cégek

közösen küzdenek a zsarolóvírusok ellen

(Hauer Berta tudósítása) Ma a holland rendőrség, az Europol, az Intel Security és a Kaspersky Lab közös kezdeményezést jelentett be „No More Ransom” néven, amely egy új lépés a rendőrség és a privát szektor zsarolóvírusok elleni együttes harcában. Az új online portál, a No More Ransom azzal a céllal jött létre, hogy felvilágosítsa az internet-használókat a zsarolóvírusok veszélyeiről és segítsen az áldozatoknak visszaszerezni adataikat anélkül, hogy váltságdíjat fizetnének a kiberbűnözőknek.

A zsarolóvírus az IT-vírusok egy fajtája, amely lezárja az áldozat számítógépét vagy kódolja a rajta levő adatokat, váltságdíjat követelve a fertőzött eszköz vagy fájlokhoz újabb hozzáférésért. A sokféle zsarolóvírus különösen nagy kihívás az európai hatóságok számára: az EU tagországok majdnem kétharmadában folyik nyomozás az efféle vírustámadásokkal kapcsolatban. A leggyakoribb célpontok az egyéni használók eszközei, bár céges és kormányzati hálózatok is érintettek ilyen ügyekben. Az áldozatok száma rohamosan növekszik: a Kaspersky Lab szerint a crypto-zsarolóvírus-támadások száma 550%-kal nőtt 131 000-ről (2014–15) 718 000-re (2015-2016).

A NoMoreRansom.org online portál célja, hogy hasznos internetes adatforrás legyen a zsarolóvírusok áldozatai számára. A használók megtudhatják, hogy mi az a zsarolóvírus, hogyan működik és miként védekezhetnek ellene. A tudatosság kulcsfontosságú, hiszen a máig nincs dekódoló eszköz minden létező vírustípusra. Ha az áldozat fertőzött, nagy az esélye annak, hogy az adatai örökre elvesznek. Néhány egyszerű kiberbiztonsági tanács viszont segíthet a tudatos internet-használatban és a fertőzés megelőzésében, olyan eszközöket bocsát a károsultak rendelkezésére, amelyekkel segíthetnek visszaszerezni adataikat. A most nyílt portál egyelőre négy dekódoló eszközt tartalmaz különböző típusú vírusokra, a legutóbbit 2016 júniusában fejlesztették a Shade nevű variánsra. Az eszköz több, mint 160 000 kulcsot tartalmaz.

A zsarolóvírus-támadások rendőrségi feljelentése nagyon fontos, hogy a hatóságok friss és világos képet kapjanak a veszélyekről, ekként gyorsan visszaverhessék őket. Az érdekeltek a No More Ransom weboldalon, az Europolon keresztül is tehetnek feljelentést.

Az egyik jó tanács: ha bárki zsarolóvírus áldozata lett, ne fizessen váltságdíjat. A fizetéssel ugyanis a kiberbűnözőket támogatja. Semmi garancia arra, hogy a fizetés után újra hozzáfér a kódolt adatokhoz.