Egységes akarat és összefogás kell Orbán legyőzésre

„Különbözik a véleményem Orbánétól a menekültkérdésben” – szögezte le Márki-Zay Péter, a CNN-nek adott 13 perces interjújában. A riporter Christian Amanpour rákérdezett: Orbánhoz hasonlóan ő is megszállóknak, behatolóknak tartja-e a menekülteket?

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán mást mond, mint amit csinál. Gyűlöletkampányt folytat ellenük, ám módjával mégis befogadja őket. A lényeges különbség közte és Orbán között, ő soha nem indítana gyűlöletkampányt a kisebbségek ellen, és emberségesen kell bánni a menekültekkel, ahogy az egy keresztényhez illik. Orbán színeváltozásait, következetlen ideológiai pálfordulásait vette sorra, ami illiberalizmusához vezetett. Aminek aztán végképp nincs köze a kereszténységhez, az a korrupció, és ez az ország kiemelkedően nagy problémája. Márki-Zay elmondta: az ellenzéki összefogás szükséges, de nem elégséges Orbán legyőzéséhez. A jelenlegi miniszterelnök autokrata rendszerében nincs sajtószabadság, a törvényeket kénye-kedve szerint változtatja, mint például a választójogi törvényt, vagy a legfőbb ügyész leváltásához szükséges törvényi módosításra. A győzelemhez az is kell, hogy a konzervatív szavazókat is meg tudja szólítani, s szerinte most van erre a legnagyobb esélye az ellenzéknek.

Amanpour arról is érdeklődött, hogy 10 év után miért sikerült végre most összefognia az ellenzéknek. Márki-Zay szerint a választók döntöttek erről, utalva a hazánkban először megvalósult előválasztás sikerére. Meg azért, mert előzetesen megállapodtak a stratégiában és a legfontosabb programkérdésekben.  

Rákérdezett Krekó Péter róla alkotott véleményére is, aki számos szempont szerint Trumphoz hasonlította őt. Márki-Zay Péter ezt határozottan visszautasította. Friss és őszinte hang, amit tőle hallani, új kommunikációs stílus. De amikor egy olyan autokrata rendszerben élsz, ahol nincs sajtószabadság, ott csak a nagyon nyílt, szókimondó stílussal tudsz kitörni a kommunikációs buborékból – jellemezte önmagát és stílusát a kormányfőjelölt.

Elismerte, nehéz fél év előtt áll az ellenzék, aminek egységesnek és erősnek kell maradnia, hisz’ Orbán mindent el fog követni, hogy a hatalomban maradjon, amihez gyakorlatilag korlátlanul állnak a rendelkezésére a lehető legkülönfélébb eszközök és módszerek. És szinte biztosra vehető, hogy árulókat fog keresni Orbán az ellenzék soraiban, olyanokat, akik esetleg belülről bomlasztják az egységet. Hogyan lehet megvédeni a teljes széteséstől a demokráciát? Amerikában is ennek a folyamatnak vagyunk szemtanúi, a január 6-i kapitóliumi ostrom figyelmeztető jel – jegyezte meg Amanpour.

Márki-Zay úgy fogalmazott, irigy egy kicsit, hisz’ éveken át próbálták Amerikában is kisiklatni a demokráciát, azonban Egyesült Államok a mai napig jogállam, és a sajtót sem tudták megtörni. Ezzel szemben Orbán átírta az alkotmányt, amit alaptörvénynek hív, és amit ő egyáltalán nem tekint alkotmánynak a szó klasszikus értelmében – szögezte le Márki-Zay. Az alaptörvény mindenben szabad kezet ad neki. Orbán akár holnap dönthetne arról, hogy csak 130 év múlva lesz a következő választás.

Ami pedig a 2016-ban elszabadult populizmus veszélyét illeti, a kormányfőjelölt szerint fordulat állt be: 2019-ben Orbán – úgy látszott, legalábbis – azt hirdette, hogy Európát a maga oldalára állítja. Nem sikerült neki, sőt az ellenkező irányba fordult az uniós választás eredménye. Meggyengülnek a populisták, az olasz Salvini pártja, a német AfD, vagy a francia Le Pen. Orbánnak nemcsak ez a terve nem bukott el, de még az önkormányzati választásokat is elveszítette. Márki-Zay reményét fejezte ki, hogy a cseh fordulathoz hasonló következik be majd hazánkban is – zárta szavait a CNN-nek adott interjúban.

Hamarosan vizsgázhat Orbán Viktor, amikor az ellenzék az egyszer már bevált stratégiájával indul neki a tavaszi választásoknak – írja a szerkesztőségi véleménycikkében a The Guardian. Az ellenzék esélyeit erősíti az is, hogy olyan vezetőt választott a szavazótábor miniszterelnök-jelöltnek, aki képes megszólítani a jobbközép és a Fideszben csalódott szavazókat is. Nem véletlenül hirdeti magáról utóbbit Márki-Zay. Noha konzervatív keresztényi beállítottsága nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését, de miután Dobrev Klára is teljes támogatásáról biztosította, soha jobb esélye nem volt az ellenzéknek a győzelemhez.

A világ egyik legnagyobb hírügynöksége, az arab Al-Jazeera tv mintegy félórás összeállítást közölt a demokrácia agóniájáról, s itt első helyen Magyarországgal mutatta be, mint a jogállam összeomlását. A Klubrádió főszerkesztő-helyettesének, Hardy Mihálynak szakmai karrierjén keresztül példázta, hogy miként hal meg Magyarországon a sajtószabadság is. Orbánról szólva az Al-Jazeera tudósítója elmondta: semmitől nem retten vissza, ha hatalmának megtartásáról van szó, és ez szerfölött veszélyes Magyarország jövőjére nézve.

A Magyar Hang lapigazgatóját, Lukács Csabát is bemutatták a tévé, miáltal rajta keresztül a nyomtatott sajtót ért elnyomásról is képet adott az alapos összeállítás.