A kormány tudatosan visszaszorítja a továbbtanulási lehetőségeket: mesterségesen csökkenti a gimnáziumba járók számát, a szakmunkásképzést a múlt század első felének tanonciskolai szintjére süllyesztette, és korlátozza a bejutást a felsőoktatásba.
A foglalkoztatáspolitika a látszat szintjén a teljes foglalkoztatásra törekszik, valójában az irreálisan felduzzasztott közmunkás sereg csekély hatékonyságú, ugyanakkor rendkívül költséges az államháztartás számára.
Az elhibázott adórendszer miatt rendkívül drága a munkáltatók számára a foglalkoztatás, ami alacsonyan tartja a béreket. Ezért a szakképzett fiatalok külföldön keresik a megélhetésüket, ennek következményeként súlyos szakemberhiány keletkezett a gazdaság több területén.
A jelenlegi gazdaságpolitika szükségszerűen az ország további leszakadását idézi elő. Mint az látható volt, a múlt év átmenetinek bizonyult: az idén ismét a magyar gazdaság növekedési üteme a legalacsonyabb a visegrádi országok csoportjában; e vonatkozásban még Szlovénia és Románia is megelőz bennünket. Az országon belül is gyorsuló ütemben nőnek a társadalmi és gazdasági különbségek: az Eurostat adatai szerint 2013-ban a népesség egyharmada, 33,6%-a a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztettség körülményei között élt, ez a negyedik legmagasabb érték az Európai Unióban.
A hét magyar régió közül négy az Európai Unió 12 legszegényebb régiója között volt: Észak-Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke csupán 5 bolgár és egy román régió megelőzésére volt elég; Észak- és Dél-Alföld, valamint Dél-Dunántúl ezen felül még további két román régiónál bizonyult fejlettebbnek. Az Európai Unió rangsorában e négy magyar régió előtt volt a román régiók többsége, és valamennyi szlovák és lengyel régió.
Csak gyökeresen más gazdaságpolitika adhat esélyt arra, hogy a magyar gazdaság ismét a felzárkózás útjára lépjen, amely az európai centrumhoz és nem a Kelet-Balkánhoz közelít.
A múlt évhez hasonlóan az idén is látványos eredményeket mutat a foglalkoztatási statisztika. Ennek oka a közfoglalkoztatottak dinamikusan növekvő száma, valamint a külföldön dolgozó, de hazai foglalkoztatottak közé soroltak kétszámjegyű mutatóval emelkedő létszáma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon ugyanakkor még mindig valamivel kevesebben dolgoznak, mint a 2008. évi gazdasági válság előtt. A defláció – és a 2014. választási év – hatására a reálkeresetek ez évben is jelentősen nőttek.
A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a június és augusztus közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 251 000 volt, 134 ezerrel, 3,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A közfoglalkoztatottak átlagos száma a trimeszterben 227 000 volt, több mint egyharmaddal, 36,9%-kal magasabb az egy évvel azelőttinél. A munkaerő-felvétel módszertana alapján 113 ezer külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH, létszámuk 12,9%-kal nőtt egy év alatt. Nagy valószínűséggel hasonló arányban nőtt a külföldön dolgozók teljes – félmillióra becsült – száma is…
Továbbra is súlyos gond a tartós munkanélküliség – írja a szakember: az álláskeresők csaknem fele, 48,5%-a legalább egy éve keresett munkát; a munkanélküliség átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: 19,2 hónapra emelkedett az egy évvel azelőtti 18,7 hónapról…
Augusztusban a regisztrált munkanélküliek csaknem hatoda, 16,5%-a 25 évesnél fiatalabb volt, négyötöde, (80,4%) az első munkahelyét kereste. Az álláskeresők több mint egynegyede, 28,7%-a az 50 éven felüli korosztályhoz tartozott. A munkanélküliek több mint felének, 51,1%-ának nem volt szakképzettsége; legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett a regisztrált álláskeresők 41,6%-a.
A munkát keresők alig több mint hetede, 15,5%-a volt jogosult álláskeresési támogatásra, a lényegesen kisebb összegű szociális segélyben egyharmaduk, 33,8%-uk részesült. A munkanélküliek több mint fele, 50,7%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – a többi között – az összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban legalább 9 hónapig jár az érintetteknek.
Az elemzés teljes terjedelmében itt olvasható, tessék kattintani!

