A múlt évek gyors hanyatlását követően a lakásépítések és az építési engedélyek száma 2012-ben lassuló ütemben csökkent. 2011-ben még 39, 2012-ben 17 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében az egy évvel azelőtti 28 százalékos csökkenés után 2012-ben valamivel mérsékeltebb, 15 százalékos visszaesést figyelhettünk meg.
Budapesten meredeken tovább csökkent a befejezett lakások száma: 2012-ben 48 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint egy évvel előtte. Bár a megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt.
Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma.
A kiadott építési engedélyek száma 2008-ig mindig jóval meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. Aztán 2009-ben megfordult az arány, és két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak (mintegy 3500-zal). két mutató értéke 2011-re csaknem azonos szintre esett és ez jellemző a tavalyi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű (40 lakás).
Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 35-ről 30 százalékra csökkent 2011 óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ugyanekkor 63-ról 68 százalékra emelkedett. Az országos átlag mögött nagy területi különbségek alakultak ki: Budapesten, ahol egy évvel előtte még 52 százalékot tett ki, most éppen a fele a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 16-ról 28 százalékra, a többi városban 28-ról 41 százalékra nőtt a vállalkozások által épített lakások aránya. A községekben tavaly az új lakások 4, idén 5 százalékát építtették vállalkozások. Tavaly mindössze 60 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre szánt lakások aránya (38-ról 33 százalékra), a saját használatra épített lakásoké nőtt (60-ról 64 százalékra). A területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten65, aközségekben17, atöbbi városban csupán 5 százalékkal esett vissza az értékesítésre épített lakások száma, a megyei jogú városokban 42 százalékkal nőtt. Bérbe adásra a lakások 3 százaléka épült, ez egy évvel azelőtt 2 százalék volt.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások felét, az egyéni vállalkozások a lakások 34 százalékát építették (2011-ben 53, illetve 31%). Az új lakások 12 (esztendővel előtte 11) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületek között 60-ról 64 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (34 helyett 27%). A lakóparki lakások aránya 4 (egy évvel előte 3) százalékos volt.
Tavaly a használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 m2 volt, ez 4 m2-rel több, mint azelőtt. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 42-ről 46 százalékra nőtt. A növekedés oka az építtetői kör átrendeződése, ugyanis a recesszióra a vállalkozások sokkal érzékenyebben reagálnak, ezért válság idején a saját használatra épített lakások felé tolódik el a hangsúly. Mivel ez utóbbiak alapterületei nagyobbak, mint a vállalkozások által építetteké, összességében az átlagterület nő.
A vizsgált időszakban 2183 lakás szűnt meg, öödével kevesebb, mint az előző év azonos időszakában; 377 üdülőépületben 534 üdülőegységet építettek, és 398 üdülőépületben 537 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 8 százalékkal csökkent, az engedélyezetteké ugyanennyivel nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 82 m2, a tavalyinál 6 m2-rel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 6099 lakóépület és 6142 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 12 százalékos visszaesés, a nem lakóépületeknél 17 százalékos növekedés. A nem lakóépületek közül 9 százalékkal nőtt az ipari, 18 százalékkal a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 13 százalékkal csökkent.