Ütésváltás zajlik az olasz és a magyar kormány között, miután Renzi miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy Róma megvétózza az EU költségvetését, benne a közép-európai államoknak megítélt támogatással, ha utóbbiak nem hajlandók átvállalni a menekültek ellátásának terheiből – jelentette az ORF/Osztrák Rádió és Televízió. Erre válaszul Orbán Viktor azzal vádolta meg Olaszországot, hogy az nem szavatolja a schengeni térség biztonságát. Az olasz külügyminiszter úgy reagált, hogy Magyarország a határkerítéssel és a népszavazással figyelmen kívül hagyja az uniós előírásokat, tehát csak ne próbáljon meg senkit se kioktatni. Maga Renzi megerősítette, hogy szükség esetén megtorpedózza az előirányzott kiadásokat. Hozzátette, hogy Orbán Viktornak tévképzetei vannak az olasz helyzetről, mert a magyar politikus állításával szemben az országnak nincsenek pénzügyi nehézségei és nem is ideges. Előzőleg Szijjártó Péter kijelentette, hogy ha az olaszok jobban megtartanák a közös normákat, akkor sokkal kisebb lenne az EU-ra nehezedő migrációs nyomás.

Magyarország az orosz forgatókönyvet alkalmazza, hogy lezárja a civil szervezetek mozgásterét, ám ezt nyugaton sokan nemigen veszik észre – idézi az opendemocracy.net Krekó Pétert. A Political Capital igazgatója emlékeztet arra, hogy a Jobbik – orosz mintára – kötelezné az NGO-kat anyagi forrásaik eredetének feltárására. A párt azzal terjesztette elő a törvényjavaslatot, hogy a nyugati államok és főként az USA puha hatalmat használnak saját befolyásuk növelésére. A szerző mókásnak nevezi, hogy Vonáék ágálnak a külső támogatás ellen, amikor a jelek szerint ilyen-olyan utakon pénzt kapnak a Kremltől.

Orbán Viktor nemzeti szuverenitásra és biztonságra hivatkozva kíván fellépni a nem kormányzati szervezetek ellen, de igazából már évek óta azon van, hogy eltakarítsa a még meglévő akadályokat a központosított hatalom útjából – írja Krekó. Emlékeztet az Ökotárs elleni eljárásra, amelyre maga a kormányfő adott utasítást, legutóbb pedig az Energiaklub volt a soron. Most pedig a Soros Györgyhöz, illetve a hálózatához kapcsolódó csoportokat is kezdik támadni. Emellett a hatalom abban is követte az orosz példát, hogy Fidesz-barát civil szervezeteket hoz létre és támogat.

És akkor még nem esett szó a szabad sajtó visszaszorításáról. Krekó: Orbán a sikertelen népszavazás után úgy érzi, sürgősen növelni kell a médiára és a civil társadalomra nehezedő nyomást. Az elemző épp ezért felveti, hogy a világ még határozottabban reagáljon a miniszterelnök törekvéseire, és adjon pótlólagos segítséget az NGO-knak, illetve a sajtónak. Ellenkező esetben a magyar vezetés még inkább elhallgattatja a bírálókat, ezáltal pedig ellenzék nélkül vághat neki a 2018-i választásoknak.

Az amerikai zsidó lap, a Forward úgy tudja, hogy a Mazsihisz visszautasította a Köves Slomó vezette EMIH segítségét a tűz által megrongált zuglói zsinagóga helyreállításához. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem kis iróniával azt közölte, hogy a legnagyobb támogatás az volna, ha a másik közösség kifizetné a Budapesti Zsidó Hitközségnek azt a pénzt, amellyel az általa bérelt zsinagóga használatáért maradt adós immár jó egy hónapja. A nyilatkozat hozzátette, hogy látván az EMIH anyagi nehézségeit, nem volna etikus elfogadni a felkínált közreműködést a zuglói tűzeset ügyében. A Mazsihisz ugyanakkor örömmel vette, hogy az Iványi Gábor-féle metodista egyház kész állni az új zuglói tóratartó költségeit.

Köves Slomó ugyanakkor vitatja a tartozást, amelynek összege átszámítva 1500 dollár. Megjegyezte, hogy az ilyen kérdéseket nem nyilvánosan kellene megvitatni, mert az árt az egységnek. Egyúttal cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint szervezeti kapcsolat van az EMIH és a 168 óra között. Szerinte csupán arról van szó, hogy a tulajdonosok közül egy páran zsidók és a jó barátai. Mint ismeretes, a hetilap már 3 hónapja tartozik a munkatársaknak a bérekkel.