Forrás: EP Egy hét múlva szavaz az Európai Parlament (EP) a 2034-ig tartó költségvetésről. Az EP költségvetési bizottsága elfogadta tárgyalási álláspontját a 2028–2034 közötti uniós költségvetésről: a képviselők a jelenlegi javaslatnál nagyobb, az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27 százalékát elérő büdzsét sürgetnek, miközben elutasítják a források „visszanemzetiesítését”, és több pénzt kérnek kulcsfontosságú programokra.

Az EP nagyobb költségvetést tart szükségesnek

Az Európai Parlament költségvetési bizottsága 26 igen, 9 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF). A képviselők szerint az uniós költségvetés felső határát az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27 százalékában kellene meghatározni. Emellett azt javasolják, hogy a NextGenerationEU helyreállítási alap adósságszolgálata – amely a GNI 0,11 százalékát teszi ki – ne a költségvetési plafonon belül jelenjen meg. A bizottság álláspontja mintegy 10 százalékkal haladja meg az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott javaslatát. A többletforrásokat a képviselők egyenletesen osztanák el az uniós prioritásokat finanszírozó fő költségvetési fejezetek között, és hangsúlyozzák: a büdzsét védeni kell az infláció hatásaitól.

Háború, versenyképesség, klíma – növekvő kihívások

Az EP szerint ez a finanszírozási szint a minimum ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja vállalásait és reagáljon a polgárok elvárásaira. A képviselők többek között a következő kihívásokat emelik ki:

  • az Európában zajló nagyléptékű fegyveres konfliktusok,
  • gazdasági és társadalmi feszültségek,
  • a versenyképességi lemaradás,
  • valamint az éghajlati és biodiverzitási válság súlyosbodása.

Az EP hangsúlyozza: a következő hosszú távú költségvetésnek továbbra is beruházási jellegűnek kell maradnia, amely uniós hozzáadott értéket teremt a nemzeti kiadásokhoz képest.

Elutasítják a „nemzeti menük” logikáját

A képviselők nem támogatják az uniós költségvetés „renacionalizációját”. Kifejezetten bírálják a Bizottság „egy terv minden tagállamnak” megközelítését, amely szerintük gyengítheti az uniós szakpolitikákat, csökkentheti az átláthatóságot, és versenyt teremthet a kedvezményezettek között.

Több pénzt kérnek kulcsprogramokra

Az EP külön, megerősített forrásokat sürget több kiemelt területen. A javasolt többletek (folyó árakon) többek között:

  • Közös agrárpolitika: +139,31 milliárd euró
  • Kohéziós és strukturális alapok: +78,87 milliárd euró
  • Európai Szociális Alap: +124,19 milliárd euró
  • Európai Versenyképességi Alap: +30,05 milliárd euró
  • Horizon Europe: +25 milliárd euró
  • Global Europe program: +24,06 milliárd euró

Emellett növelnék az Erasmus+, a Connecting Europe Facility és a polgári védelmi mechanizmus forrásait is. A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság megduplázná a versenyképességet, a védelmi képességeket, az innovációt és a zöld és digitális átállást támogató kiadásokat, ugyanakkor további erősítést tartanak szükségesnek.

Külső fellépés: több pénzt, de még nem elég

Az EP támogatja az EU külső tevékenységeinek növekvő finanszírozását, de a jelenlegi javaslatot elégtelennek tartja. További forrásokat kérnek:

  • a bővítési politikára,
  • a fejlesztési együttműködésre,
  • Ukrajna támogatására,
  • valamint a humanitárius segítségnyújtásra.

Átláthatósági aggályok

A képviselők figyelmeztetnek arra, hogy a költségvetési döntések egy részének a Bizottság munkaprogramjaiba való áthelyezése csökkentheti a demokratikus ellenőrzést. Kifogásolják azt is, hogy a költségalapú finanszírozástól való eltérés megnehezítheti az ellenőrzést. Bár a rugalmasságot szükségesnek tartják, szerintük az átláthatóság hiánya alááshatja a közbizalmat. A jelentés kiemeli: az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása, ugyanakkor a végső kedvezményezetteket nem szabad büntetni a kormányzati jogsértések miatt.

Új bevételek nélkül nem megy

Az EP továbbra is új „saját források” bevezetését szorgalmazza a NextGenerationEU adósságának törlesztésére és a költségvetés finanszírozására. A képviselők támogatják a Bizottság úgynevezett „kosármegközelítését”, amely évente mintegy 60 milliárd euró bevételt generálna. Lehetséges új forrásként említik:

  • a digitális szolgáltatási adót,
  • az online szerencsejátékok megadóztatását,
  • a karbonvám kiterjesztését,
  • illetve a kriptoeszközök nyereségének megadóztatását.

A plenáris szavazást 2026. április 29-re tervezik. Amennyiben az Európai Parlament megerősíti az álláspontot, megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal. Mivel a több éves költségvetési keret elfogadásához az EP hozzájárulása is szükséges, a tagállamok várhatóan figyelembe veszik a parlamenti követeléseket.