Ami a magyar vonatkozású témákat illeti, több orgánum ismerteti Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi bejelentését arról, hogy Magyarország az érkező menekülteket a határon létesítendő konténertáborokban kívánja elhelyezni, valamint kész arra is, hogy szükség esetén felhúzzon egy második kerítést. Beszámolt erről a többi közt az AP amerikai hírügynökség tudósítása alapján a The New York Times, valamint az osztrák Die Presse és az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál.
Az erről szóló jelentések kitértek arra, hogy emberi jogi csoportok bírálják Magyarországot, amiért nagy számban tart menedékkérőket zárt táborokban. A Magyar Helsinki Bizottság kilátásba helyezte, hogy beperli Magyarországot az Európai Bíróságnál minden egyes, jogellenesen fogva tartott menedékkérő ügyében.
A magyar menekültügyi szabályozás újabb mélypontja a menedékkérők konténerekbe zárása (Amnesty International, 15:32) Tegnap a magyar kormány képviseletében Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Magyarország minden menedékkérőt automatikusan őrizetbe vesz, és a kérelmük elbírálásának teljes idejére konténerekből álló, határ melletti táborokban helyez majd el. A javaslat egy újabb rendkívül aggasztó lépése a magyar kormány hosszú ideje tartó törekvésének, hogy kiszolgáltatott embereket kriminalizáljon és démonizáljon.
A tervek szerint a javaslatot a jövő héten mutatják be a kormánypárti frakcióknak, és néhány héten belül akár már szavazhat is róla az országgyűlés. Ha elfogadják a szabályozást, az teljesen nyilvánvalóan sérteni fogja az uniós jogot és a Genfi Menekültügyi Egyezményt.
«Az ötlet, hogy férfiakat, nőket és gyerekeket zárjanak be hónapokra egy konténertáborba egy újabb mélypont a magyar menekültügyi szabályozásban» mondta Gauri van Gulik, az Amnesty International európai igazgatóhelyettese.
A tervezet szerint a jelenleg az országban tartozkodó vagy jövőbeli minden menedékkérőt konténertáborokba vinnének a szerb–magyar határra, ahol a kérelmük elbírálásának teljes ideje alatt őrizetben maradnának. A menedékjogi eljárást helyben, telekommunikációs eszközök útján akarják lefolytatni.
«A jogszabály-módosításokkal, amelyek előírnák minden menedékkérő automatikus bezárását, a magyar kormány további szükségtelen traumáknak teszi ki a már amúgy is sokat szenvedett embereket. A kormány semmilyen bizonyítékát nem adta annak, hogy a menedékkérők bezárása minden egyes esetben szükséges és arányos. Az őrizetnek mindig a legvégső eszköznek kell lennie, nem egy reflexszerű lépésnek – mondta Gauri van Gulik. – A javaslat újabb példa arra, hogy az Európai Uniónak miért kell határozottan fellépnie a magyar kormány uniós és nemzetközi jogot sértő botrányos intézkedéseivel szemben.»
* * *
A jelenlegi szabályozás alapján, ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, a tranzitzónából a menedékkérő ország területére való belépését az idegenrendészeti hatóságnak engedélyeznie kell. A javaslat eltörölné ezt a szabályt, és bevezetné a kérelmezők kötelező őrizetét a menekülteljárás teljes idejére. A tranzitzónákhoz való hozzáférés a civil szervezetek és az emberi jogi megfigyelők számára már így is rendkívül korlátozott.
Az EUObserver című uniós hírportál, valamint a Der Standard című, liberális irányultságú bécsi lap ismertette a Chatham House brit kutatóintézet tanulmányát, amely szerint számos, nagy európai országban a lakosság többsége hajlik arra, hogy hazájában is olyan beutazási korlátozó intézkedéseket vezessenek be, amilyeneket Donald Trump amerikai elnök rendelt el hét, többségében muszlim lakosságú ország állampolgáraival szemben – és amely elnöki rendelet hatályát, mint arra az imént utaltunk, az amerikai igazságszolgáltatás a fellebbviteli szinten (de még nem a legfelső igazságszolgáltatási fórum szintjén) felfüggesztette. – Az EUObserver kijózanítónak minősítette az európai felmérést eredményeit.
A Chatham House tíz EU-ország 10 195 polgárát kereste meg december 12. és január 11. között azzal a kérdéssel, hogy be kell-e szüntetni minden további bevándorlást a főként muszlim országokból. A felmérés időpontja azért fontos, mert abból kiviláglik, hogy az embereket nem befolyásolta a válaszadásban a csak január 20-án hivatalba lépett Trump 27-én kiadott beutazás-tilalmi rendelkezése.
Lengyelországban volt a legnagyobb az igenlő válaszadók, tehát a bevándorlás megszüntetése mellett állást foglalók aránya: 71 százalék – tudósít a Der Standard. Ezután következett Ausztria 65 százalékkal, Belgium és Magyarország 64 százalékkal, majd Franciaország 61 százalékkal. Németországban csekély, 53 százalékos többségben voltak a bevándorlás megállításának a hívei. A legalacsonyabb arányt, 41 százalékot, Spanyolországban mérték. A brit kutatók szerint a felmérésben megvizsgált mind a tíz országban főként az idősek, az alacsony képzettségűek, valamint az agglomerációs övezetekben élők voltak nagyobb arányban a bevándorlási stop mellett.
A The New York Times és a The Washington Post egyaránt felhasználta az AP hírügynökség összefoglalóját a romániai helyzetről. A cikk szerint a román kormány úgy próbálja puhítani a korrupcióellenes jogszabályokat, hogy szítja a nacionalizmust, és bíráló megjegyzéseket tesz arra, hogy tiltakozó megmozdulásokon külföldiek jelenléte is tapasztalható. Román tisztségviselők emellett vitatják az EU szerepét a korrupció elleni harcban, és azt hangoztatják, hogy a román nemzeti szempontokat kell az első helyre tenni.
Ez a retorika valamelyest közelíti Romániát Magyarországhoz és Lengyelországhoz, ahol már sokkal harsányabb hangot ütnek meg az Európa nyitott határai miatt háborgó jobboldali vezetők – írta az AP nyomán a két amerikai lap. A cikk felhívta a figyelmet arra, hogy Liviu Dragnea, a kormányon levő román szociáldemokraták elnöke, akit történetesen éppen a vele szemben felmerült korrupciós vádak akadályoznak meg abban, hogy ő maga legyen a miniszterelnök, egy héttel az utcai tiltakozások kezdete előtt interjút adott a román televíziónak, és abban kijelentette: ellenőrizni kellene a Romániában működő nem kormányzati szervezetek pénzügyeit, mert néhányuk esetleg nem jogszabályszerűen tevékenykedik.
Dragnea külön megnevezte Soros Györgyöt, aki több százmillió dollárt adományozott a volt szovjet blokkban a demokrácia előmozdításának céljára. A román szociáldemokrata pártvezető szerint Soros alapítványai Románia számára rossz dolgokat finanszíroztak.