Az emberi jogok védelme igen változatos kontextusban követel figyelmet és támogatást, mint például egy térség politikai változásai, a szociális-kulturális különbözőségek, vagy éppen a migráció. Az emberijog-védőknek munkájuk közben számtalan kihívással kell szembenézniük. Michel Forst, az ENSZ különmegbízottja a magyarországi helyzetre vonatkozóan bírálta, hogy úgy módosítják az ország alkotmányát, hogy közben nem folytatnak valós, érdemi konzultációt a civil társadalommal, továbbá szóvá tette, hogy szerfölött nehezen férnek hozzá közérdekű információkhoz a független szervezetek.
Külön hangsúlyt kapott az ENSZ-főtisztviselő jelentésében, hogy az emberijog-védők, a kormányt kritizáló civil szervezetek a tekintélyüket és hitelességüket rontó megbélyegzésssel és megfélemlítő intézkedésekkel találják szemben magukat.
Az emberi jogok védelmének egyik alapvető pillére a sajtó- és szólásszabadság – emelte ki Michel Forst. Ennek nélkülözhetetlen eleme az információhoz való hozzáférés biztosítása, és az újságírók, médiacsatornák szabad véleménynyilvánítása. Ezeket a feltételeket még nem látja biztosítottnak az ENSZ-megbízott, hiszen egy-egy kritikus hangvételű megfogalmazás könnyen rágalmazásnak minősíthető. És mivel ez Magyarországon még súlyos következményekkel, büntetőjogi eljárással párosul(hat), az újságíró akár az állását is elveszítheti.
Magyarországi tartózkodása idején az ENSZ emberi jogok védőinek a helyzetét vizsgáló különleges jelentéstevője civil szervezeteknél, a migránsokat segítő szegedi táborhelyen is látogatást tett. A helyszínen felhívták a figyelmét a migránsok ellen irányuló, gyakori szélsőjobboldali atrocitásokra. Michel Forst most újságírók előtt különleges emberijog-védő csoportokról – női aktivisták, roma jogvédők – is szólt, akik különösen fenyegetettek megbélyegzéssel, xenofóbiával. Javaslatai között éppen ezért megfogalmazta: jelenleg nem élveznek törvényes oltalmat a munkájukat gyakorló emberijog-védők a támadásokkal szemben. Leszögezte: sürgősen meg kell szüntetni ezt a hiányosságot, továbbá védelemben kell részesíteni személyes adataikat is.
Külön szólt arról, hogy az emberijog-védők védelmében a kormány intézkedései mellett a médiának kiemelt szerep jut; csakhogy itt szerzett tapasztalatai szerint nem látja (vagy nem láthatja) el kellőképpen ezt a funkciót.
Michel Forst látogatása különösen fontos, mert általa nyilvánosságot kapnak az emberijog-védők körülményei. A világszervezet független szakértőjének a szava még akkor is könnyebben eljut a nyilvánossághoz, ha egyébként – rosszul értelmezett öncenzúrától késztetve – megszűri az információkat, és nem kellőképpen hangsúlyozza az emberi jogok védelmét.
A megállapításainak, jelentésének további sorsát firtató újságírói kérdésre a szakértő azt felelte, hogy 2017 márciusára végleges formájába önti a több országot is vizsgáló jelentését és javaslatait, hogy előterjeszthesse az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 34. ülésszakán. Kilátásba helyezte, hogy belátható időn belül visszatér Magyarországra, felmérendő a kérések, javaslatok nyomán született változásokat.
A szakértő látogatását összegző közlemény:
Az ENSZ szakértője felszólítja Magyarország kormányát:
ne alkalmazzon megbélyegzést és megfélemlítést az emberi jogi aktivistákkal és csoportokkal szemben
Michel Forst, az ENSZ független szakértője ma felszólította Magyarország kormányát, hogy tartózkodjék az emberi jogi aktivisták és csoportok megbélyegzésétől és megfélemlítésétől, továbbá szavatoljon számukra olyan jogi és adminisztratív környezetet, amely nem hátráltatja, hanem segíti munkájukat.
„Az emberi jogi aktivistáknak ma egy meglehetősen polarizált és átpolitizált környezetben kell végezniük tevékenységüket Magyarországon” – jellemezte az ENSZ különmegbízottja az emberi jogi aktivisták helyzetét Magyarországon tett első látogatásának végén*, továbbá szóvá tette az arra irányuló kísérleteket, hogy az aktivisták tevékenységének legitimitását megkérdőjelezzék, és hírnevük rontásával, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával aláássák békés és legitim munkájukat.
Michel Forst megjegyezte: Magyarország elismerést érdemel azért, hogy az önkényuralom hosszú időszaka után lefektette a demokrácia alapjait, de felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát, és fokozatosan eltávolított néhány fontos, a végrehajtó hatalmat korlátozó féket”.
„Az alkotmány drasztikus módosításai az alkotmánybíróság gyengülését eredményezték, valamint ahhoz vezettek, hogy az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek és a közélet egyéb területei fölött, ami hol közvetlenül, hogy közvetve az emberi jogok gyakorlására is hatással van” – hangsúlyozta a szakértő.
Michel Forst felhívta a figyelmet arra, hogy „az emberi jogi aktivisták súlyos nehézségekkel szembesülnek, amelyek bizonyos esetekben akár alapvető jogaik és szabadságaik, valamint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó legitim joguk megsértésére is kiterjednek”. Látogatásán az ENSZ szakértője arról is hallott beszámolókat, hogy a kormányt bíráló vagy emberi jogi aggályokat felvető jogvédőket megfélemlítik és „politikai aktivistának” vagy „külföldi ügynöknek” állítják be.
„A menekültválság és a társadalomban a másképp gondolkodókkal szemben mesterségesen gerjesztett félelem miatt a jogvédők kénytelenek elszenvedni a kormányzati tisztségviselők nyílt bírálatát, a média megbélyegzését, az ellenük alaptalanul indított vizsgálatokat, valamint az állami támogatás csökkenését” – jegyezte meg a különmegbízott.
Az emberi jogi szakértő sajnálatosnak tartja, hogy „a civil társadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd keretei fokozatosan szűkülnek, és a hatóságok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak az ilyen párbeszéd iránt, különösen olyan esetekben, amikor eltérő álláspontok ütköztetésére kerülne sor”. Felszólította a hatóságokat arra, hogy „a kormány kritikáitól és ellenvéleményétől függetlenül inkább támogassák a független civil szervezetek munkáját, szem előtt tartva meghatározó szerepüket a magyar társadalom fejlődésében”.
A különmegbízott jelezte: nyitott a további párbeszédre azzal kapcsolatban, hogyan lehetne megerősíteni a demokratikus intézményeket, és miként teremthetők olyan feltételek, amelyek lehetővé teszik az emberi jogi aktivisták számára, hogy legitim és fontos munkájukat hatékonyan végezzék Magyarországon.
A kormány meghívására Magyarországra érkezett szakértő állami tisztségviselőkkel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, valamint a civil társadalom képviselőivel és diplomatákkal is találkozott kilencnapos látogatása alatt.
Michel Forst 2017 márciusában nyújtja be a látogatása eredményeit és ajánlásait összefoglaló zárójelentést az Emberi Jogi Tanácsnak.
(*) A különmegbízott látogatásának eredményeit összefoglaló nyilatkozat teljes szövege itt.
ENSZ Emberi Jogok magyar országismertető oldala itt, tessék kattintani!