Emberorvoslásra van szükség – kongresszus a pszichoszomatikáról

dr. Túry Ferenc.A programon 275 absztrakttal, tömör szakmai összefoglalóval, 112 tudományos előadással, 54 szimpóziummal és 20 szakmai beszélgetés formájában mutatják be a legújabb eredményeket. Azt a szemléletet, amely szerint a test és a lélek szétválaszthatatlan, az embert egységében kell látni, érteni és gyógyítani. A testi és lelki szinten zajló folyamatok nem szétválaszthatók, ezért a pszichiátria az ember „újraegyesítését” igyekszik megvalósítani.

Évekkel ezelőtt egy orvosi konferencia előadásán hangzott el, hogy a családorvosokhoz forduló betegek 70–80 százalékának pszichoszomatikus betegsége van, vagyis a testi panaszaik mögött lelki gondok húzódnak meg, s ha nem ismerik fel őket, a betegségeket sem tudják igazán jól meggyógyítani.  Vannak, akik szerint ez az arány még magasabb.

Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója, az MPT volt elnöke kifejtette, hogy a pszichoszomatika határterületi tudományág, amely a beteg embert egységben szemléli. Ez a fajta szemlélet nem új keletű, hajdanában a sámánok gyógyfüvekkel és rítusokkal is gyógyítottak. Később azonban a test és a lélek gyógyítása kettévált, és csupán az 1990-es években jelent meg néhány olyan tudományág, amely újra közel hozta egymáshoz a testet és a lélekben zajló folyamatokat.

A hirtelen változást az epigenetika (a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával) hozta meg annak bizonyításával, hogy bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják az öröklött génállományunkat. Azaz bizonyos gének a környezeti hatásokra ki, illetve bekapcsolhatók.

Erről tartott előadást prof. Falus András akadémikus, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet volt igazgatója. A kutatások megállapították – a többi között –, hogy a gének sérülésében a stressz, a magatartási, lelki és környezeti hatások is közrejátszanak. Az epigenetikai kutatások nyomán, a tudomány robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, a génekre vonatkozó adatok ismerete félévente megkétszereződik, a génkutatás költségei pedig félévente megfeleződnek. Ezek az ismeretek segítik a személyre szabott orvoslás elterjedését.

Dr. Kurimay Tamás.Dr. Kurimay Tamás, az MPT volt elnöke elmondta, hogy tegnapelőtt mutatták be Brüsszelben azokat a jelenleg zajló, országhatárokon átívelő kutatásokat, amelyek közül számos kooperáció résztvevője hazánk is. A neuro-pszichiátriai betegségek előfordulási gyakorisága Európában az első helyen áll, megelőz olyan népbetegségeket, mint a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések és a diabétesz. A pszichés betegségek 2010-ben 800 milliárd euró veszteséget okoztak az unióban. Ezért gazdasági kényszer is, hogy kellően törődjenek a gyógyításukkal.

A test és a lélek kapcsolatának kérdéseivel az Európai Pszichiátriai Társaság is jó ideje behatóan foglalkozik. Különösen súlyosnak tartja az öngyilkosságok aggasztóan magas szintjét. Több ilyen tárgyú nemzetközi kutatási kezdeményezés folyik, az egyiket a kongresszus vendég előadója, Danuta Wassermann professzor (Karolinska Institut, Stockholm) vezeti, akinek előadását – váratlan betegsége miatt – diáival együtt dr. Balázs Judit tolmácsolta. 

Dr. Molnár Károly, az MPT leendő elnöke a hazai ellátás aktuális helyzetét összegezve örvendetesnek tartja, hogy 2013-ban felállt az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet. Bár megindult a hazai pszichiátriai ellátás reformja, de még mindig nem történt meg az ambuláns rendszer átalakítása. Súlyos gondokat okoz a szakorvosok és rezidensek elvándorlása.

A kongresszuson foglalkoztak az evészavarok okaival és kezelési lehetőségeivel is. Az utóbbi húsz évben ötféle újabb evészavar jelent meg. Ezek egyike az elhízás. Egy debreceni orvos csoport vizsgálata kimutatta: a biztonságos anya–gyerek-kapcsolat és táplálás az egészséges életkezdet kulcsa. Az is szerepet játszik, hogy az anya mennyire fogadja el saját szülés utáni testképét. Akik elégedettek voltak önmagukkal, szívesebben szoptatták a gyerekeiket is.

Japán kutatók szerint, akik 43 ezer gyereket vizsgáltak meg, azok között a gyerekek között, akiket legalább hat hónapos korukig szoptattak, nem voltak elhízottak hétéves korukban.

Egy új módszert is bevetettek a kutatók: Mezei Ágnes a bulimiás tünetekkel küzdő betegek nyelvi jellegzetességeit vizsgálta, az internetes világhoz igazodó módon: a chatszobákban folyó beszélgetések során használt szavakat elemezte. Egyértelművé vált, hogy a család szerepe ennél a betegségnél is igen fontos.

A SOTE Magatartás-tudományi Intézetében egy vizsgálat a férfiak testképzavaraival foglalkozott. Sok olyan férfi, aki súlyzókkal igyekszik még izmosabbá válni, önértékelési zavarokkal küzd.

Moretti Magdolna egri pszichiáter saját gyakorlatából való esetekkel érzékeltette, milyen fontos, hogy a betegség tünetei mögötti valódi  okokat tudja felismerni az orvos. Ha sikerül őket megtalálni, amihez a tudomány számos lehetőséget kínál, és sikerül megszüntetni is az okokat, akkor a tünetek, s maga a betegség is megszűnhet. 

Hunčík Pétert (balra) a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagjává választották.Dr. Jozef Hašto.

Külön szekcióban volt szó a média szerepéről az öngyilkosságok megelőzésében. Másutt foglalkoztak a családterápia jelentőségével és eszközeivel, szó volt a felborult családi egyensúlyról, s ennek az egészségre gyakorolt hatásairól is.

A kongresszus ünnepi megnyitóján dr. Bitter István és dr. Janka Zoltán pszichiáter professzorok Oláh Gusztáv Életműdíjat vettek át az MPT vezetőségétől. Az MPT tiszteletbeli tagjának választották Jozef Hašto szlovák pszichiátert, aki Malina Hedviggel foglalkozott. Ugyancsak tiszteletbeli tag lett a Szlovákiában élő pszichiáter, Hunčík Péter.

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sajtóközleményt adott ki, amelyben a kongresszuson elhangzottakra reagált. Eszerint szükségszerű lenne gyakrabban alkalmazni a médiabiztos ajánlását az öngyilkosságokról szóló tudósítások szerkesztésekor

 

Sokat tehet a média az öngyilkosságok előtt mutatkozó figyelmeztető jelek tudatosításáért – hangsúlyozták a résztvevők azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a híradások szerepét vizsgálták pszichiáterek, újságírók, valamint a média- és hírközlési biztos az öngyilkosságok megelőzésében pénteken a Magyar Pszichiátriai Társaság budapesti kongresszusán.

 

Az elmúlt két év alatt a tíz legjelentősebb tévé- és rádiós hírműsorokban közzétett 575, öngyilkossággal foglalkozó tudósításból csupán hét esetben jelent meg a krízishelyzetben ingyen hívható lelki elsősegély telefonszáma, a 116 123 – közölte Bodonovich Jenő a kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában. A média- és hírközlési biztos, valamint az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai ugyanakkor kifejezetten kérik, hogy az esemény feldolgozásakor az újságírók, szerkesztők emeljék ki, hol kaphatnak segítséget a bajban lévő emberek.

 

Balázs Judit gyermekpszichiáter, a kerekasztal-beszélgetés másik előadója bemutatta a nemzetközi koordinációban gondozott Supremebook.org mentálisegészség-fejlesztő honlapot, amely az öngyilkosságok megelőzésében is eredményes. Hangsúlyozta a prevenció fontosságát, mivel Európában naponta 400 öngyilkos hal meg.

 

A kerekasztal-beszélgetésen Farkas Melinda, a Magyar Nemzet újságírója elmondta, lapjuknál arra törekszenek, hogy az általános társadalmi okokat térképezzék fel egy-egy öngyilkossági eset bemutatása kapcsán. Fürst-Borsos Ádám, a Blikk munkatársa követendőnek tartja azt a szerkesztési elvet, amely egy öngyilkosságról szóló tudósítás mellé közvetlenül olyan hírt tördel be ellensúlyozásként, amely pozitív kicsengésű, és kiemeli például a családi összetartozás fontosságát.

 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a médiában közreadott tudósításokban hasznos közölni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek öngyilkossági szándékot vetíthetnek előre. Magyarország még mindig a második helyen áll az egy főre jutó befejezett öngyilkossági esetek számát tekintve Európában Litvánia mögött, és világszinten is az 5-6. helyen áll – a legsúlyosabb helyzet Dél-Koreában van.

 

A szimpózium után Balázs Judit és Bodonovich Jenő sajtótájékoztatón foglalta össze az elhangzottakat. Az öngyilkosságot elkövetők 90 százaléka valamilyen pszichiátriai betegségben szenved, jellemzően depresszióban. Bodonovich Jenő a média felelősségét elemezte, nyomatékosítva azt, hogy a tudósítások mikéntje, a bemutatott részletek növelhetik az öngyilkosságok bekövetkeztének kockázatát.


This entry was posted in Egyéb kategória. Bookmark the permalink.