A felmérés külön kitér arra, hogy a tranzitzónákban hiányosak az eljárásjogi biztosítékok, nem megfelelő a jogi felügyelet és aggályos a mozgás korlátozása is. Megkérdőjelezhető, hogy mennyire tisztességesek az illegális határátlépőkre szakmányban kirótt büntetések, ideértve, hogy azokat akkor sem függesztik fel, ha az érintettek menedéket kérnek. Az UNHCR kifogásolja azt is, hogy meghatározatlan ideig fogva tartják azokat, akik kiutasításra várnak, miközben Szerbia januárban hetente átlagosan mindössze két-két ilyen embert vett vissza. A tudósítás megjegyzi: az unió és több tagállam is élesen bírálta a magyar eljárásmódot, a hazai lakosságnál viszont bejött Orbán politikája. Egy olyan országban, ahol alig vannak bevándorlók, és amely nem sokat tud a multikulturalizmusról.
Embertelen állapotokkal szembesült Röszkén a Deutsche Welle, a külföldre sugárzó német közszolgálati rádió tudósítója. Találkozott olyannal menekülttel, aki 20 napja vár arra, hogy legálisan beléphessen Magyarországra. Lehet persze próbálkozni a zöld határon át is, ám a magyar hatóságok napjában 150 ilyen embert fognak el. A tranzitövezetekben 50 embert tudnak ellátni, újak csak akkor mehetnek oda, ha felszabadul hely. A bejutásnál előnyt élveznek a családok, a gyerekek és a testi fogyatékosok.
Simon Ernő, az UNHCR magyarországi szóvivője azt mondja, esetleges, hogy a hatóságok kiket engednek be. Nem tudható, hogy mikor nyílnak meg a kapuk, a tisztviselők találomra válogatnak. A helyzet sokszor kaotikus.
A Human Rigths Watch képviselője szerint a senki földjén elfogadhatatlanok a viszonyok, nem felelnek meg a magyar fél által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek. Nagyon sokan azért kénytelenek várakozni, mert a Bevándorlási Hivatal nem elég gyorsan dolgozza fel a kérelmeket, a bürokrácia nagyban hátráltatja a munkát. A hatóság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy főleg a brüsszeli merényletek óta ki kell kérdezni mindenkit és ez lelassította a folyamatot.
Bayer Zsolt hírhedt romaellenes kirohanását idézi a The Washington Post szemleírója, amikor a gyűlöletbeszéd veszélyeire figyelmeztet. Kiemeli, hogy Orbán Viktor barátja nem 1943-ban, hanem csupán három éve vetette papírra gondolatait, éspedig annak igazolásaként, hogy nagy nemzetközi cégek, baloldaliak, zsidók és muzulmán migránsok összeesküvést szőnek a magyar identitás ellen. Már ott a tartanak – írta Bayer -, hogy a faji fegyvert vetik be Európa, a fehér rassz ellen. Az amerikai elemző hozzáteszi, Orbán nem ennyire tompaagyú, de a jelek szerint nagyon is hajlandó besöpörni az etnikai nacionalizmus hasznát. Ráadásul egy tengerentúli felmérés azt tanúsítja, hogy a magyar politika igencsak képes gerjeszteni az ellenségességet az idegenekkel szemben. Egy év alatt megkétszereződött nálunk azoknak a száma, akik nem tekintik embereknek a muzulmán bevándorlókat. Ráadásul, ha valakit nem vesznek emberszámba, azzal szemben már nem érvényes az az erkölcsi szabály, hogy nem szabad ártani neki. Ezért állítja azt Bayer Zsolt, hogy ha áthajtanánk egy cigánygyereken, akkor helyes, ha nem állunk meg, hanem keményen rálépünk a gázra. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, Trump a terrorizmussal szembeni jogos félelmeket egy vallás elleni váddá fordította.
Közép- és Kelet-Európában egyre inkább előtérbe kerülnek a politikai kockázatok – írja a Financial Times. Hogy Magyarország öt éven át flörtölt az illiberális demokráciával, azt egyfajta eltévelyedésnek lehetett tekinteni. Ám a jelenség kezdett sokkal inkább irányzattá válni, amint az új lengyel kormány átvette a magyar módszereket. Ellenőrzése alá vont fontos intézményeket és elfojtotta az ellenzéki médiát. További gondot jelent a térségben Szlovákia, ahol a jobboldali Nemzeti Párt a koalíció tagja, de bejutott a törvényhozásba egy neonáci csoport is. A Moody’s ügyvezető igazgatója a minap arra figyelmeztetett, hogy az unortodox magyar és a lengyel politika, valamint a szlovák és a cseh populizmus igen veszélyes lett a befektetők számára. További kockázat, hogy a régióban szinte mindenütt megjelennek a színen populista erők. Épp ezért a külföldi befektetőknek mérlegelniük kell a politikai stabilitást és a szociális összetartást, ami pár éve még szükségtelennek látszott.
A Teneo Intelligence egyik elemzője azonban kiemeli, hogy Magyarországon nem annyira Orbán és a Fidesz uralmával van a baj, hanem a kialakult urambátyám-rendszerrel. Ám a kormány a jelek szerint enyhít az irányvonalán, mert rájött, hogy nem nélkülözheti a külföldi bankokat és vállalkozásokat, ha fenn akarja tartani az ígért növekedést. Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke azt mondja, a magyar vezetés olyasmiket csinált az elmúlt években a hazai bankokkal, ami nem tetszett az Európai Újjáépítési Banknak, de másoknak sem. Hozzátette: szerencsére most már jó felé haladnak a dolgok, és így az ország könnyebben jut majd befektetésekhez. És a pénzügyi ágazat is kedvezőbb szerepet játszhat a gazdaságban.