A Financial Times szerint is égető szükség lenne a megtakarításokra. A brit gazdasági lap éppen egy magyar példával szemlélteti, hogyan lehetne drasztikusan csökkenteni a kiadásokat. A Knauf Insulation és a Budapesti Műszaki Egyetem „Nálamszigetelnek” programja az idén tavasszal azt bizonyította be, hogy családi házak szigetelése esetén a fűtési költségek akár 46%-kal casökkenthetők. A szigetelőanyagokat gyártó cég 21 másik nemzetközi vállalattal együtt nyílt levelet juttatott el az európai döntéshozókhoz, melyben felhívja a figyelmüket arra, hogy okos szabályozással mind az energiaveszteség, mind az energiafüggőség nagymértékben csökkenthető lenne.
A „Renovate Europe” („Újítsuk fel Európát!”) kampány által készített friss jelentésre alapozva a szakértők úgy látják, hogy ha az EU 30%-os energia-megtakarítást írna elő 2030-ra, akkor a korszerűsítés eredményeképpen 1%-kal nőne a kontinens GDP-je, miközben 1,5 millió új munkahely létesülne, az energiafüggőség pedig 40%-kal csökkenne. Magyarországon a program kapcsán csak szigeteléssel 25 ezer új munkahely jöhetne létre.
Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinens államai már saját energiaigényük felét sem képesek kielégíteni, évente 573 milliárd eurót költenek energiahordozók behozatalára, amivel teljes energiaigényük 53%-át fedezik. Az Európai Unió energiafüggősége 2002–12. között 47,5-ről 53,4%-ra nőtt. Földgázból jó 60, kőolajból 80% fölötti az import aránya, mindkét nyersanyagból főképp Oroszország, Norvégia és a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete, az OPEC látja el a közösséget. Az unió országai közül egyedül Dánia számít nettó energiaexportőrnek, miközben másik végletként Málta 100%-ban importból elégíti ki energiaigényét.
Magyarország az unióhoz hasonlóan energiafüggőségben van más országoktól, ennek a függésnek a mértéke a közösségéhez hasonló. Az Európai Unióban 2012-ben 53,4% volt az import aránya, itthon 52,3 százalékra rúgott. Szilárd energiahordozókból az EU behozatala 42,2%, hazánké 36,8%. Kőolajból a közösség 86,4%-ot, földgázból 65,8%-ot importál, Magyarország 80,8 és 72,9%-ot.
A Nemzetközi Energia-ügynökség 2013-i felmérése szerint a világ energiaszükséglete 2035-re a mostaninak harmadával nőni fog. Ennek a növekedésnek a nagy részéért főképp a fejlődő országok lesznek a felelősek, ám 4% emelkedésre az Európai Unió részéről is számít a szervezet, ami egy ekkora gazdaság esetében hatalmas érték. A várható ázsiai konjunktúra következményeként ráadásul az energiahordozók árának tartós emelkedésére is számítani lehet, ami tovább növeli a jövőbeni kiadásokat. Mindeközben az amerikai kontinensen egyre több palagázt és palaolajat termelnek ki, ezért az Európai Unió versenyképessége csökkent, hiszen mind háztartásai, mind ipari létesítményei kétszer-háromszor drágábban jutnak energiához, mint a tengerentúliak, ez pedig az előrejelzések szerint a következő 20 évben nem is fog változni.
A magas importrátával tehát együtt kell élni a jövőben, ám annak mértéke csökkenthető, ésszerű takarékossággal nagymértékben vissza foghatók a kiadások. A lehetséges megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy évente csaknem az import értékével megegyező összeg, 500 milliárd euró vész el a kontinensen energiaveszteségként. Ennek 40%-áért, 160 milliárd euróért az energiahatékonysági szempontból korszerűtlen épületek a „felelősek”. Az unió területén épületeknek csak az ötöde energiahatékony, hazánkban ennél is rosszabb a helyzet: csak a tízede.
Magyarországon a legsürgetőbb a családi házak szigetelése lenne, melyek 89,3%-a, két és fél millió épület szorulna energiahatékonysági állapota miatt felújításra.
A Financial Times brit gazdasági lap egy magyar program eredményeire hivatkozva nevezi a korszerű szigetelést „az EU Putyin elleni titkos fegyverének”. A Knauf Insulation még 2013 tavaszán hirdette meg a „Nálamszigetelnek” programot a többi között a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai támogatásával. Azért, hogy az eredményeket össze lehessen hasonlítani, két, csaknem azonos műszaki állapotú épületet és azonos életvitelű családot választottak ki a részvételre a programban, majd az egyik család házát szigetelték. Mindkét ingatlant mérőműszerekkel szerelték fel, amelyek folyamatosan mérték a fűtésre használt gázt és kalkulálták a költségét. A program végével, vagyis 7 hónap elteltével a szigetelt házban lakó család 113 888 forintot takarított meg a szigeteletlen házban lakó családhoz képest, a belső hőmérséklet azonos szinten tartásához 46%-kal kevesebb gázra volt szüksége, sőt, a kazánok energiatakarékos működése okán még áramból is kevesebbet fogyasztott. A Financial Times és a Knauf Insulation szerint is e nagyfokú hatékonyság miatt lehet a szigetelés az egyik legeredményesebb európai eszköz az energiafüggőséggel szemben.
Az Európai Unió elkötelezett az energiafelhasználás mértékének csökkentése mellett, 2020-ra 20%-os takarékosságot írt elő a tagállamoknak. A Knauf Insulation 21 másik céggel karöltve nyílt levelet küldött Európa döntéshozóinak, hogy a további energiatakarékosságra és az ebben rejlő előnyökre felhívja a figyelmüket. Az „Újítsuk fel Európát!” kampány jelentése szerint az EU jelenlegi épületállományának hőszigetelése évi 100 milliárd euróból valósulhatna meg és 2050-re érhetne véget. Abban az esetben, ha 2030-ra 30%-ra növelnék az energiafogyasztás kötelező csökkentést, akkor a munkálatok 1,48 millió új munkahelyet teremtenének és 2017-re 291 milliárd eurós GDP-növekedést eredményeznének, miközben az államháztartások akár évi 39 milliárdot is megspórolhatnának vele.
Magyarországon a programot a Knauf Insulation szakértői szerint már évi 64 milliárd forintból meg lehetne kezdeni. Ez az összeg az állam számára a második évtől kezdve folyamatosan és többszörösen megtérülne. Segítségével évente 1,3 milliárd köbméter gázt lehetne megtakarítani, és 4,375 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb jutna a levegőbe. A felújítások a program ideje alatt 25 000 ember adnának biztos és értelmes munkát, ezzel is csökkentve a kényszermegoldásként alkalmazott, gyakorta teljesen értelmetlen közmunkát, aminek fizetsége nem több, mint alamizsna.
