A konferenciát Bakács István, az ETE elnöke nyitotta meg, és a program fő szervezője, az ETE Esztergomi szervezetének vezetője, Steier József foglalta össze a jubileumi esemény múltját. Félegyházi András, Visegrád polgármestere elmondta: mivel hivatása szerint építész, tisztában van azzal, hogy az épületek a legnagyobb energia-felhasználók, ezért rendkívül fontosnak tartja a konferencia céljait.
Kroó Norbert akadémikus, Príma Primissima-díjas fizikus kutatóprofesszor, elnöki tanácsadó, az Európai Unió tudományos tanácsának tagja külföldi teendői miatt videó-üzenetet küldött. Ebben kifejtette, hogy véleménye szerint az emberiség kulcskérdése, hogyan lehet ellátni energiával a növekvő számú lakosságot a jövőben. Egyfelől a fosszilis készletek kimerülőben vannak, viszont a Nap bőven ad energiát. A helyzet jellemzéseként említett néhány alapvetően fontos adatot, a jelenlegi ismeretek alapján:
A világgazdaság 2050-ig 500 százalékkal fog bővülni. A Föld népessége a mostaninak a másfélszeresére gyarapodik. Az energiafelhasználás 300 százalékkal nő, miként az ipari termelés is. Mindebből az következik, hogy a fenntarthatóság új megoldásokat kíván.
Kroó professzor úgy gondolja, hogy a Földre érkező napsugár tízezerszer több energiát küld, mint amennyit ma az emberiség felhasznál. Ezt a lehetőséget kellene minél jobban kihasználni.
A napelemek mai hatásfoka alacsony, és drága az előállításuk is. Bár egy olyan terület, mint a Szahara, bőven adna lehetőséget a napenergia-termelésre, ám a szállítás már igen nagy technikai gondokat okozna és számottevő a politikai kockázat is ezekben a térségekben.
Viszont a nanotechnológia egészen új lehetőségeket teremthet. A professzor felidézte azokat a kutatási eredményeket, amelyek során a polimer anyagokból készült napelemek mostani hatszázalékos hatásfokának növeléséhez nano-ezüstgömböket használtak. Azt tapasztalták, hogy azok több mint 17 százalékra növelték a napelemek hatásfokát.
Houstonban végeztek vizsgálatokat a nano-gömböcskékkel a rákkutatásban is. Rákszövetekbe fecskendezték a nano-gömböcskéket, amelyek összegyűjtötték az elektromágneses sugárzást, és elpusztították a rákos sejteket. Azt is megfigyelték, hogy ha a nano-gömböcskéket vízbe tették, és kirakták a napra, s ott felforrt a víz, gőz keletkezett, amivel energiát termeltek. Az így keletkezett gőzt sterilizálásra is használták. A professzor úgy véli, Magyarországon is sok öltet születik, amelyet jó lenne itthon hasznosítani.
Matuz Géza, az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. részéről a nemzeti épületenergetikai stratégia kidolgozásáról szólt. Számítások szerint 2030-ig megtakarítható lenne az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka, ami 111 petajoule-lal ér föl. A tervezetről még az idén tárgyalhat a kormány. Az európai uniós célokhoz igazodva, Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10 százalékkal csökkenti a primér energia felhasználását. Ebben tetemes rész juthat az épületek energetikai korszerűsítésének, mert a primérenergia-felhasználás mintegy 40 százaléka az épületeknél jelentkezik. A hazai stratégia kidolgozásakor felmérték, milyen korszerűsítési feladatok adódnak az ország mintegy 4,155 millió lakásában, és a 39–40 ezer középületnél. – Az épületek energetikai korszerűsítésére évente mintegy 4,514 milliárd forintot fordítottak. A fejlesztések várható megtérülési ideje átlagosan 11 év.
Dr. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője „Rezsicsökkentés válság idején?!” címmel tartott előadást. A válság utáni években a fejlett országokban, részben a növekedés erős visszaesése miatt, részben a gazdaság és a fogyasztás szerkezetében zajló átalakulások és a gyors technikai és technológiai fejlődés következtében az energia-felhasználás látványosan visszaesett. A termelésre és felhasználásra érzékeny energiaszektor az állandó költségek magas aránya miatt az egységre jutó költségeket látványosan megemelte. Ugyanakkor a kereslet–kínálat alakulása az árak csökkenését kényszerítette ki. Magyarországon tavaly az energia-felhasználás több mint 5 százalékkal csökkent, miközben nőtt az import versenyképessége.
Ebben a helyzetben a politikai indíttatású, nemzeti ügyként kezelt rezsicsökkentés gazdaságilag nehezen kezelhető rövid és hosszú távú gondokat és kérdéseket vet fel. Hegedűs ügyvezető úgy látja, a magas kockázati felárral, hitelből kivásárolt energiaszolgáltató cégek átállítása non-profittá ellentmondásos, és további kockázatokhoz vezet. A lakosság igen magas energiaköltsége, elemzései szerint, nem az energiaszektor irreális nyereségével van összefüggésben, hanem döntően a gazdaság gyenge és romló nemzetközi versenyképességével.
A hivatal új feladatairól és tapasztalatairól adott képet Berda Jenő, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal villamosenergia-felügyeleti, -szabályozási osztályvezetője.
Dr. Molnár László az ETE főtitkára a gázpiacok alakulásáról és az európai és hazai energiaellátásra gyakorolt hatásukról tartott előadást. Mint mondta, óriási megújulás várható az iparágban, amely a jövő évtizedeket, de talán az egész évszázad energiahelyzetét befolyásolja majd. Az új technológiák következtében a korábban vélt 60–70 év helyett 250–300 évre elegendő lesz a földgáz és a kőolaj. A nem konvencionális gázvagyon gazdaságos kitermelésének lehetősége hozta meg a nagy változásokat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataiból az látszik, hogy 2035-re az Egyesült Államok földgáz- és kőolaj-importja teljesen megszűnik, bár már most is döntően hazai forrásokból látja el magát. Japán energiafüggősége azonban megmarad. Kína importja emelkedni fog, az EU 27 országában csökkenni fog a saját termelés és növekedni fog az import igény.
Két évvel ezelőtt 3,1 százalékkal nőtt a gáztermelés, a világméretű felhasználás pedig 2,2 százalékkal. A múlt év végére az Egyesült Államokban a gázárak az európai árak 20–25 százalékára csökkentek. Az amerikai gázárak 2005–12 között 86 százalékot estek a nem konvencionális gáz kitermelés miatt. Ez rontotta az amerikai szénipar helyzetét. A cseppfolyós földgázt (LNG-t) is nagyobb mértékben szállították Nyugat-Európába, ami növelte a gázbőséget és lenyomta az árakat. Ugyanakkor Közép- és Kelet-Európa a hosszú távú, régebben megkötött szerződések korábbi áraival küszködik. Növekvőben van a szén szerepe is, annak ellenére, hogy Németország klímabarát politikát folytat, mégis nagy számban építenek ismét szenes erőműveketa szövetségi köztársaságban.
Amerikában a nem konvencionális olaj- és gázipar 1,7 millió új munkahelyet teremtett, és 62 milliárd dollár profitot hozott. Németországban 450 ezer új munkahely jött létre, és 37 milliárd euró állami támogatásra volt szükség, amely a GDP 1,5 százaléka.
Magyarország számára felértékelődött a Győr–Baumgarten-vezeték, amely lehetővé teszi a most már olcsóbb nyugati gáz importját. Amikor (2007-ben) a hazai földgáz-felhasználás 15 milliárd köbméter volt egy év alatt, 2012-re 10,2 milliárd köbméterre esett vissza a fogyasztás. Sőt, további csökkenésre lehet számítani, évente 9–10 milliárd köbméter körülit prognosztizálnak. A tendencia összefügg a GDP visszaesésével, illetve lassú növekedésével, a megújuló energiaforrások szerepének erősödésével és az energia-intenzív ágazatok visszaesésével is. Ezért kevéssé indokolt, hogy olyan nagy figyelmet kapnak a politika részéről a gázvezeték-építések.
Az előadás érintette a szerződések helyzetét is. Az E.ON több közép-európai országban is kiszáll a gázüzletágból, Magyarországon a parlament megszavazta a Földgáz Trade és Storage átvételét az MVM nevében. A hosszú távú szerződések 2015 végén lejárnak, de ma senki sem tudja, hogy milyen új szerződést kellene kötni.
Dr. Szabó György, a Falcon TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója a nem hagyományos gáztermelés kutatásáról adott helyzetképet. Az a határozott véleménye, hogy a földgáz lehetne a híd a fosszilis energiahordozóktól a megújulókig vezető folyamatban. A Pannon-tenger helyén mintegy 500 millió tonna olajegyenértékű szénhidrogén található, amelyből Magyarország területén mintegy 300 millió tonna helyezkedik el. Szabó úgy véli, nem fontos, hogy mindent felhozzanak, ami a készletekben létezik, de addig, amíg a zöld energia még nagyobb teret kaphat, a kellő gondossággal végzett kutatás és kitermelés sokat javíthat az energiaellátáson. Előadásában részletesen bemutatta, milyen eljárásokkal dolgoznak, és milyen nagy figyelmet fordítanak a környezet védelmére. A világon elsőként a Falcon végzett 2006-ban Pusztaszeren mikroszeizmikus repesztés-hatásvizsgálatot, s kiderült: veszélytelen volt a folyamat.
Dr. Stóbl Alajos, az ETE alelnöke a villamosenergia-termelésrő és -felhasználásról tartott előadást. A World Energy Outlook 2012-i adatai szerint az EU villamosenergia-igényének 0,5 százalékos növekedése várható 2010–35 között. Az utóbbi évek folyamatainak hatására az árak estek. 2011-ben a lipcsei áramtőzsdén 20 forint/kWó átlagár alakult ki, 2012-ben 15 forint volt, s az idén már 11 forintra esett az áram ára. Ezzel szemben a gázerőművek átlagosan 16 forintos áron termelnek. Vagyis ma a legnagyobb hatásfokú gáztüzelésű erőművek is gazdaságtalanul működnek.
Magyarországon az erőműpark kihasználtsága 40 százalék alatt van. Az EU 27 országában 2000 óta 121 gigawatt gázerőmű, 97 GW szélerőmű és 4 GW biomassza-erőmű épült. 2011-től csökkent a gázüzemű erőművek létesítése. Ugyanakkor a világban 18,5 százalékkal növekedett az új erőmű-építésekkel termelt energia. Magyarországon már két évvel ezelőtt el kellett volna készíteni az erőmű-fejlesztési cselekvési tervet, de még nincs kész. Jelenleg semmi sem épül, csak néhány kisebb teljesítményű létesítmény.
Nagy kérdés, mi épül a következő 7 évben.
