Mint elmondta, az idei Café Budapest egyik pillérének az Ensemble Modern két koncertjét tartja a Budapest Music Centerben, mindkettőt Eötvös Péter vezényli. A Goethe Intézet támogatásával megvalósuló esteken a kultúra és a nemzeti identitás kérdése vetődik fel.
„A régió muzsikusai egyszerre beszélik a zene univerzális és sajátosan egyedi karakterű nyelvét. Az innen elszármazó kiváló zenészek nagy száma legalább annyira feltűnő, mint az a szerep, amelyet az európai zene megújításában játszottak. Eötvös Péter és a világhírű Ensemble Modern arra keresi a választ, miként él ma e hagyomány a fiatal zeneszerző-generáció képviselőinél” – fejtette ki Bán Teodóra.
A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője a fesztivál fontos elemei közé sorolta a Lépésváltás című tárlatot, az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában. Az 1945 utáni korszak magyar művészetét az 1975-ben létrehozott Jelenkori Gyűjtemény mintegy 11 ezer műtárgya képviseli. Bán Teodóra hangsúlyozta, hogy a kollekció az újrarendezés után három fő szempont szerint mutatják be a múlt hetven év művészetét: a különféle együtt élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákkal való kapcsolódások rendszerében.
A Trafó Kortárs Művészetek Háza kiemelkedő táncszínházi produkciókkal szállt be a fesztiválba, egyik közülük Salamon Eszter Mesék a testtelenségről című alkotása. A Németországban élő koreográfus 2011-ben bemutatott tánckompozíciójából hiányoznak a táncosok, így meglepő élménnyel szembesülhet a néző.
A nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színháznak a budapesti nemzeti színházbeli vendégjátékát ugyancsak a pillérek közé sorolja az ügyvezető. Bulgakov Mester és Margarita című regénye rendhagyó adaptációban látható Balázs Zoltán rendezésében román és angol nyelven, magyar feliratozással. A nagyszebeni Radu Stanca a Nemzeti Színház és a budapesti Maladype Színház koprodukciójában Balázs Zoltán kétféle rendezői megoldást, két különböző változatot tár a néző elé.
Az utcaképen a kültéri produkciók, például a városi séták viszik hírét a fesztiválnak. A „Cseh Tamás nyomában Budán” című a Vízivárostól indul, a kalauz, a lélek- és túravezető Bereményi Géza.
A Bálna november 8-i megnyitójára háromnapos sok műfajú műsort készít a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ – mondta végül Bán Teodóra.
Köztéri akciókkal is megszólítja az idei Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a közönséget: kortárs rögtönzésekre lehet számítani a 4-es, a 6-os, a 47-es és a 49-es villamos vonalán – hangzott el a rendezvénysorozat mai sajtótájékoztatóján.
Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte: ez a fesztivál más karakterű, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, más a célközönsége is: fővárosi, állami és magánhelyszíneken egyaránt kínál eseményeket.
Bán Teodóra, a Café Budapestet szervező Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője arról beszélt, hogy számos magyarországi és ősbemutató lesz a programok között. A Trafó Kortárs Művészetek Házával közös produkció például Mundruczó Kornél és Wéber Kata Demencia című darabjának ősbemutatója, amely német és francia színházak, illetve fesztiválok közreműködésével valósul meg. A darab azt a kérdést veti fel, hogy mi történik, ha bezárnak egy európai hírű magyar pszichiátriai intézetet? Lepusztul az épület, gaz veri fel a kertet, már csak egy maroknyi beteg vegetál a negyediken.
Nagy József, a Trafó ügyvezetője Hollók című zenés, vizuális táncszínházi művének keletkezését idézte fel: néhány évvel ezelőtt Japánban egy épület tetején gyakorolt, tőle nem messze egy holló szállt le a tetőre, a táncos árnyéka pedig a madárra vetült – ez a pillanat adta az ötletet a darabhoz.
Szomolányi Janina programigazgató kiemelte: fesztivál a fesztiválban alapon nemzetközi monodráma-sorozatot hívnak életre a Bárka Színházzal közösen. Október 12–16. között a ljubljanai Glej Színház lesz vendégük – mások mellett. A „kortárs galériák éjszakájához” október 17-én 18–24 óra között több mint húsz neves kiállító csatlakozik – részletezte a programigazgató. Az érdeklődők betekinthetnek a kortárs galériák világába, részt vehetnek kiállítás-megnyitókon, találkozhatnak művészekkel.
A Budapest Jazz Clubbal közösen indították útjára tavaly a Jazzmaratont, amelynek koncepciója nem változott: a dzsessz sztárjai mellett a felfedezésre érdemes fiatal muzsikusok lépnek pódiumra. Október 18-án és 19-én a Ninagram, Luiza Zan, Barabás Lőrinc, a Pálinkaálom, a Borbély Műhely és a Tóth Vera-Éles Gábor duó hallható. Világhírű dzsesszzenészek is várhatók a fesztiválra: két gitáros óriás, Mike Stern és John Abercrombie.
A Café Budapest programjához kapcsolódó Budapest Music Center igazgatója, Gőz László felidézte, hogy a BMC alapításakor, 1996-ban már szerveztek egy fesztivált az ECM kiadónak, amely a világ egyik legjobbja. Most az új házba visszahívták a kiadó kimagasló dzsesszistáit.
A Café Budapest teljes költségvetése az idén 75 millió forint. A főváros két külön keretből 30–30 milliót ad, a Nemzeti Kulturális Alap pedig 15 millióval járul hozzá a fesztivál megrendezéséhez.
Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részletes programja itt található, tessék kattintani!
