A következő lépés az Európai Bíróság lehet. A tét nagy, hiszen ha elindulna az irányelv keretében bevezetendő szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettség (a közlemény kiadó értelmezésében: az energiahatékonysági irányelv számos intézkedést sorol fel, amely mind a termelői, mind a végfelhasználói oldalt, mind pedig az energiaszállító és elosztó hálózatokat érinti; az irányelv intézkedései közül súlyát és összetettségét tekintve kiemelkedik a minden tagállam által bevezetendő energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amelyben kötelezik az energiakereskedelemben, energiaszolgáltatásban érdekelt cégeket az éves energiaeladásaik 1,5%-nak megfelelő mennyiségű energia megtakarítására a végfogyasztók körében; a rendszer részleteit az irányelv csak nagy vonalakban vázolja, pontos kialakítása a tagállamok feladata), az energiaszolgáltatók kénytelenek lennének a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait támogatni, így sok ezer háztartás tudna további lépéseket tenni a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé.
Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül tájékoztassa az EU energiahatékonysági irányelvének (2012/27/EU-irányelv) magyar körülményekre alkalmazásáról, amit eredetileg a múlt év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon.
Hoós Éva, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának munkatársa a Magyar Energiahatékonysági Intézet által 2014 novemberében rendezett konferencián már felhívta a figyelmet: a Bizottság minden eszközt felhasznál majd, hogy érvényt szerezzen az irányelvben megfogalmazott követelményeknek.
Az irányelv számos intézkedést ír elő az energiahatékonyság javítására, a többi között a vállalatok energetikai auditjának (= a többi szektorhoz hasonlóan az információhiány alapvető akadály az energiahatékonysági beruházások megvalósulása előtt; egy-egy vállalat teljes energiahatékonysági átvilágítása akár tízmilliós tétel is lehet; hiányában a vállalkozó nem tudja eldönteni, hogy milyen beruházás indokolt) ösztönzését, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, a kormányzati épületek évi 3%-ának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést (= a kormányzati intézményeknek különösen energiatakarékos termékek és épületek vásárlásával, illetve szolgáltatások igénybevételével kell hozzájárulniuk az energiaigények csökkentéséhez).
A fogyasztók számára legfontosabb intézkedés az energiaszolgáltatók hatékonysági kötelezettsége, amelynek értelmében e cégek az általuk eladott energia 1,5%-ának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer jelentősége óriási: 2020-ra az ország évente akár 50 petajoule (joule=az energia mértékegysége; petajoule: 1015 joule) energiát is megtakaríthat (a mai hazai energiafogyasztás 5%-át), a teljes hétéves ciklusban pedig 210 petajoule megtakarítást is elérhetünk. Ha a magyar épületenergetikai stratégia tervezetének számításaiból indulunk ki, az energiaszolgáltatók hatékonysági kötelezettsége évente akár 100 ezer lakóépület energiatakarékossá átalakítását is szolgálhatná.
„Ameddig nem születnek meg a hazai végrehajtási jogszabályok, a lakossági és az ipari fogyasztók minden évben milliárdos beruházási forrásoktól esnek el – mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. – Ez tehát egy olyan EU-s kötelezettség, amelynek megvalósítása segíteni fog az emberek rezsigondjainak csökkentésében, és az új beruházásoknak köszönhetően munkahelyeket is teremt majd. Arra bíztatjuk a kormányt, hogy minél hamarabb fogjon hozzá az irányelv hazai bevezetéséhez, mert az mindannyiunk érdeke.”
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.
