A kutatásban az állástalansággal kapcsolatos publikus közösségi társalgásokban megjelenő hangulatokat és témákat vetették össze a hivatalos munkanélküliségi statisztikákkal. A szakemberek az üzleti analitikai szoftverek és megoldások vezető szállítójának számító SAS eszközeivel mintegy ötszázezer amerikai és ír blog, fórum és híroldal online-tartalmát, valamint közösségi médiában megjelent kétévnyi adatot elemeztek.

Azt vizsgálták, hogy a közösségi médiában megosztott érzelmek és információk, valamint más, a használók által online létrehozott tartalmak segíthetik-e a változó foglalkoztatottsági helyzetnek az emberek érzékelésére és döntéseire gyakorolt hatásainak megértését, és ha igen, miként támogathatják mindezt.

A kutatás főcélja az volt, hogy a közösségi médiában megjelent kvalitatív információkat összevesse a munkanélküliségi adatokkal – a munka az Egyesült Államok és Írország 2009. június és 2011. június közötti ilyen típusú tartalmaira figyelt. A világszervezet választása azért esett erre a két országra, mert esetükben elterjedt a közösségi média használata, valamint a nemrégi és jelenlegi gazdasági válság döntő hatással van a foglalkoztatásra.

Az ENSZ Global Pulse kutatása két kérdésre kereste a választ: Találhatók-e olyan indikátorok az online beszélgetésekben, amelyek előre jelezhetik a közelgő munkanélküliséget? Segíthetik-e ezek az online tartalmak a politikai döntéshozókat az érintett egyének által alkalmazott kezelési stratégiák típusainak és alkalmazási sorrendjének megértésében?

A kutatócsoport először az amerikai és ír blogok, fórumok és híroldalak anyagai közül kiválasztotta a munkával kapcsolatos online beszélgetéseket. Ezt követően minden egyes tartalomhoz hozzárendeltek egy hangulati pontszámot a társalgás hangvétele – például boldogság, lehangoltság vagy aggodalom – alapján. A munkanélküliséggel kapcsolatos azokat a tartalmakat, amelyek más témákkal – például lakhatással, közlekedéssel, egészségüggyel – is foglalkoztak, szintén számszerűsítették avégett, hogy bepillantást nyerjenek abba, hogy a lakosság hogyan birkózik meg az állástalansággal.

Ezt követően az adatokat kétféleképpen elemezték: az egyik esetben a számszerűsített hangulati pontszámokat, a másik esetben pedig az egyéni kezelési stratégiákkal kapcsolatos tartalmak volumenét vetették össze a munkanélküliségi rátával.

Számos hangulati pontérték mutatott erős egybeesést a munkanélküliségi rátával – ezek az érzelmek lehetnek tehát azok az indikátorok, amelyek előre jelzik az állástalanság változását. Például Írországban a „zavaros hangulatú” kategóriába sorolt beszélgetések volumene három hónapos átfutási idővel összefüggést mutatott a munkanélküliségi rátával. Az is bebizonyosodott, hogy ezek az adatok értékes információt tartalmaznak arról, hogy miként birkóznak meg az állástalanok ezzel az élethelyzettel. Bizonyos, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos témák mennyiségében bekövetkező változás ugyanis jellemző kapcsolatokat mutatott a munkanélküliségi rátával – ezek rávilágíthatnak az állással nem rendelkező népesség várható reakcióira. Például az Egyesült Államokban az ingatlan elvesztéséről szóló beszélgetések a munkanélküliségi ráta emelkedése után két hónappal növekedtek. Ezeket az indikátorokat a szakemberek a munkanélküliségi politikák és a szociális védelmi programok fejlesztésére használhatják fel.

 

A SAS és az ENSZ Global Pulse kezdeményezése bemutatta: a közösségi média elemzése idejekorán jelzést kínálhat a politikai döntéshozók számára, és segítségével javulhat a káros hatások kezelésének képessége. „A magánszektor azért elemzi ezeket az online tartalmakat, hogy idejében megértse a vevőit. Az új típusú adatok nagyrésze a társadalmi fejlődés szempontjából lényeges jeleket tartalmaz, ezért nekünk is használnunk kell ezt a forrást, hogy már folyamatában felismerjük, mi is történik” – jelentette ki Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a világszervezet novemberi közgyűlésén a Global Pulse kezdeményezés kapcsán.

 

„A közösségi médiában és az interneten megjelenő hatalmas mennyiségű digitális, publikus tartalom kiaknázatlan kincs” – nyilatkozta I-sah Hsieh, a SAS nemzetközi fejlesztési részlegének globális vezetője, majd hozzátette: „Ahhoz azonban, hogy egy szervezet a nyers szöveg elemzésével megtalálja a rejtett jeleket és érzelmeket, valamint kezelni tudja ezeket az óriási adattömegeket és prediktív analíziseket készíthessen, megfelelő technológiára van szüksége.”

 

A szövegelemzés széleskörűen támogathatja a közszféra és a versenyszféra szervezeteit is: például az egészségügyi intézmények előre jelezhetik és mérsékelhetik a járványokat, a kiskereskedő cégek pedig fejleszthetik a termékeiket és növelhetik a vevőelégedettséget. Ehhez a SAS Text Analytics eszköz természetes nyelvi feldolgozással és fejlett statisztikai modellezéssel automatikusan megállapítja a szöveg-relevanciát és értelmezi, feltárva a nehezen felismerhető trendeket, mintákat és véleményeket. E megoldásnak is köszönhetően a KMWorld magazin márciusban a tudásmenedzsment 100 legfontosabb vállalata közé sorolta a SAS-t.

 

A Global Pulse az ENSZ főtitkárának újszerű kezdeményezése, mely ötvözi a világszervezeten belüli és kívüli szakértelmet, hogy a világméretű fejlődés szolgálatában kiaknázza a digitális adatok mai új világában és a valósidejű analitikában rejlő lehetőségeket. Olyan jövő kialakításához járul hozzá, amelyben a mostaninál jobb minőségű információk gyorsabb elérése lehetővé teszi a nemzetközi fejlődés pályán tartását, a Föld leginkább veszélyeztetett lakosságának megóvását, és az alkalmazkodóképesség fejlesztését a globális sokkok esetén.