Ráadásul a határ lezárása arra kényszerítheti a migránsokat, hogy még kockázatosabb utakkal és szállító eszközökkel próbálkozzanak, még inkább kiszolgáltatva magukat annak, hogy az embercsempészek visszaélnek a helyzetükkel. Az OHCHR szóvivője kijelentette: ha jóváhagyják, akkor ez a határőrizeti intézkedés megakadályozhatja a menedékkérőket, hogy magyar területre lépjenek. Egyúttal megismételte, hogy aggasztó a magyar kormány a bevándorlóellenes, idegengyűlölő retorikája, amelynek legújabb példája a plakátkampány.

AFP/NDTV: A menekültügyi világnap alkalmából az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) arra hívta fel a tagországokat, hogy bánjanak humánusan a menekültekkel, miközben az EU azzal küszködik, hogy megbirkózzék a tengeren át érkező tízezrek problémájával. A Demokratikus Intézmények és az Emberi Jogok Hivatalának vezetője rámutatott: az államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy területükön tiszteletben tartsák minden egyes menekült és más bevándorló emberi jogait, továbbá meg kell akadályozniuk a hátrányos megkülönböztetést az ilyen csoportokkal szemben. A közlemény külön megemlíti, hogy Magyarország kerítéssel akarja távol tartani a menekülteket.

Visszatér a szögesdrót Délkelet-Európába, mert a térség államai gyorsított eljárásban erősítik meg a külső határaikat, hogy elállják az utat a menekültek ellenőrizetlen beözönlése előtt – írja a Die Welt. Az interneten villámgyorsan terjedt a hír, hogy Magyarország, amely egykor elsőként lebontotta a vasfüggönyt, most helyette újat épít. És ez ügyben nem egyeztetett sem Szerbiával, sem az EU-val. De Görögország és Bulgária már korábban elöl járt a példával. Ezeknek a megoldásoknak a hatása azonban idáig inkább csak abban mutatkozik meg, hogy más utakon érkeznek a menekültek. A kerítések felbukkanása dominóhatással járhat, és egész Európa felállíthat ilyen akadályokat.

A görögök miatt a bevándorlás Bulgária felé terelődött át, de aztán a bolgárok is felhúzták a maguk kerítését. Hasonló következményekkel járhat a magyarok eljárása is. A tömegek feltételezhetően Horvátország felé fognak kerülni, de lehet, hogy a horvátok is rászánják magukat a kerítésre.

Csekély lélekszámához és gyenge gazdaságához képest, egy főre vetítve idáig a magyarokat érte el a legnagyobb roham. A legtöbben tovább mennek ugyan, de a németek és osztrákok azt tervezik, hogy visszaküldik a gazdasági bevándorlókat. Kérdés persze, hogy a sok tízezer ember nem tér-e vissza megint német és osztrák földre.

Budapest dühös, mert az Európai Bíróság ítélete folytán nem veheti őrizetbe az újonnan érkezőket. Ugyanakkor bizonyos fokig maga is ludas, mert az év elejéig egyáltalán nem őrizte a szerb határt. Ha korábban lép, akkor talán nem nő ekkorára a nyomás, amely egyébként már erősen alábbhagyott, hála a német–szerb közös rendőri fellépésnek.

Így viszont kérdéses, mennyire szükséges a magyar kerítés.

A Washington Post könyvkritikája szerint a volt budapesti amerikai nagykövet, Eleni Kounalakis őszintén megírta az emlékeit arról, miként csúszott át Magyarország a tekintélyelvűségbe. Három éven át az első sorból nézte, amint összeomlik mindaz, ami egykor a korábbi szovjet tömb legígéretesebb demokráciája volt. Neofasisztákat választottak az Országgyűlésbe, Orbán Viktor irányította az alkotmány átírását és több száz olyan törvény meghozatalát, amely lebontotta az igazságszolgáltatás, a civil szféra és a sajtó függetlenségét. Megerősödött a zsidóellenesség és a leendő fiatal értelmiség nagy része tömegesen kezdett áttelepülni a Nyugatra…