Napjainkban a világon az energia nagy részét az épületek fűtésére és a háztartási készülékek fogyasztására használják – a közlekedés, a szolgáltatások és az ipar mellett. Hazánkban a háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia mintegy harmada. Ha abból indulunk ki, hogy minden gazdaság ott tudja az energia hatékony felhasználásában a legnagyobb javulást elérni, ahol a leggyengébb teljesítményt nyújtja, akkor a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának további javításában van. 

A magyar háztartások energiaintenzitása még az uniós átlagnál is magasabb, több mint kétharmaduk rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energia-felhasználása[2].

Ennek egyik oka, hogy Európa számos országában már érvényesülnek azok a megemelt épületenergetikai követelmények (költségoptimalizált és csaknem nulla energiaszint), melyek hazánkban is általánossá válnak két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től. Egy német háztartás ma például annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt!
„Az energiahatékonyság javítása az energia-felhasználás ésszerűsítése; célja, hogy azonos vagy javuló szolgáltatási színvonal és komfort mellett kevesebb erőforrást használjunk fel. E tekintetben Magyarország is egy nagy áttörés előtt áll: 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. Három évvel később, 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetik a csaknem nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozást. Ez a változás épületenergetikai forradalom lesz –mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa. – Ha az energia-megtakarítási potenciál mértékét érzékeltetni akarjuk, a követelményeknek megfelelő új épületek energiafogyasztása 25–30% százalékkal lesz kevesebb a mainál, felújítások esetén a megtakarítás elérheti vagy meghaladhatja az 50 százalékot”.

[1] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2016/cr2016_hungary_hu.pdf, 60. oldal

[2] [2] http://www.odyssee-mure.eu/publications/efficiency-by-sector/household/household-eu.pdf, 50. dia

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.