…lehetővé tette az alkotmányos forradalmat, ám Pozsonyban a megrázkódtatás másként következett be. A fő kérdés ez esetben is a menekültválság volt, a Smer elnöke ugyanolyan kemény álláspontra helyezkedett, mint Kaczynski és Orbán. Nyíltan iszlámellenes kampányt folytatott, kiállt a kvóták ellen. Habár formálisan középbal erőt irányít, sorozatban szólalt fel a romák ellen.

Csakhogy hiába hangoztatta az őslakos szlovákok érdekinek elsődlegességét, pedig sokan támogatták bevándorlás-ellenes nézeteit. A tüntetések ugyanis megnyilvánulási lehetőséget adtak a szélsőjobbnak. Bejutott a parlamentbe a Kotleba vezette néppárt, valamint egy ciklus kihagyásával a Nemzeti Párt. Fico, persze, aligha kényszerül feladni a kormányzást.

Összegzésképpen annyi mondható, hogy a politikus meggyengült, de a liberális demokrácia nem erősödött meg. A migrációellenes szlovákok a legszélsőségesebb hangot részesítették előnyben a sok, egészen radikális vélemény közül. Fico koalícióra kényszerül, és lehet, hogy ez lesz a legnagyobb kihívás számára hosszú karrierje során.

A német kancellár cáfolja a bajor kormányfő véleményét, mármint hogy fordulatot hajtott végre a menekültpolitikájában, amikor nem kívánja befogadni a Görögországban rekedt menekülteket – írja a Die Welt. Azzal érvelt, hogy Athén az európai partnerekkel közösen emberhez méltó ellátást kíván adni a 30 ezres tömegnek, nem úgy, mint tavaly Magyarország.

Merkel azt várja a holnapi EU-csúcs előtt, hogy lépésről lépésre valóra váltják a korábbi döntéseket, mert a válságot csakis közös erővel lehet megoldani. Ideértve a külső határok védelmét és a görögöknek nyújtandó segítséget. Amúgy egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a bevándorlók miatt Németország megoldhatatlan feladat elé került volna. Ugyanakkor sürgette, hogy az eddiginél gyorsabban ítéljék el azokat a menekülteket, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. Azt hangoztatta, hogy nem szabad bagatellizálni az ilyen törvénysértéseket, de ezek miatt hiba lenne általánosítani és minden bevándorlót bűnözőnek tekinteni.

Egy neves lengyel származású professzor szerint a politikai ostobaság fesztiválja az, amikor európai témákról tartanak nemzeti népszavazásokat, mert azok csak a kisebbségek diktatúrájához vezetnek – olvasható a Die Zeitben. Lásd a brexitet, vagy a kvótákról tervezett magyar referendumot. Jan Zielonka, aki Oxfordban tanít európai ismereteket, rámutat: az emberek többsége már nem bízik abban, hogy az EU az érdekükben lép fel. A szervezet nem tud sikereket felmutatni a menekültek, a pénzügyi válság és a terrormegelőzés kapcsán. Ezért keres új utakat a saját legitimációjához, hogy új szálat találjon a saját polgáraihoz. Ez magyarázza, hogy egyre népszerűbbek a népszavazások.

In all diesen Fällen wird nur ein kleiner Teil der europäischen Wählerschaft über Dinge abstimmen können, die Europa als Ganzes betreffen. In all diesen Fällen werden die Bürger mit einer komplizierten, europäischen Frage konfrontiert, die auf eine vereinfachte Wahl zwischen Ja und Nein reduziert ist. In all diesen Fällen wird die siegreiche Mehrheit nicht nur über die Minderheit in diesem einem Referendum triumphieren, die siegreiche und oft knappe Mehrheit innerhalb eines einzelnen Landes wird auch eine Politik beschädigen können, die in vielen anderen europäischen Ländern überwältigende Unterstützung genießt.

Csakhogy ezekben az esetekben a szavazásra jogosultak igen kis köre határoz a földrész egészét érintő kérdésekben. És kárt okozhat, jóllehet elképzelhető, hogy a témák másutt a nagy többség támogatását élvezik.  

Ez a fajta döntéshozatal nem intelligens, nem tisztességes és nem hatékony. Minden látszat ellenére aligha lehet demokratikusnak minősíteni. Sőt, nyugodtan nevezhetjük a kisebbség zsarnokságának, amely a provinciális demagógokat jutalmazza.

In all these cases only a fraction of the European electorate will be able to cast a vote on matters concerning Europe as a whole. In all these cases citizens will be confronted with a complicated European question reduced to a simplistic choice of YES or NO. In all these cases the winning majority will not only triumph over the losing minority in a particular referendum; this winning and often narrow majority within a single country will be able to damage a policy enjoying an overwhelming support in numerous other European countries.

Such a process of decision-making in Europe is not intelligent, fair and effective. It can hardly be called democratic despite all the symbolism of casting votes and impression of empowering the people. A famous Italian scholar, Giovanni Sartori called a referendum a „majority tyranny” based on „an outright zero-sum mechanism of decision making: the winning majority takes it all, the minority loses all.” Yet he was writing about a referendum concerning state’s domestic matters. A national referendum concerning European matters can well be called a „minority tyranny” rewarding parochial demagogues.

Az összes érintett esetben ugyanis nemzeti politikusok kicsiny csoportja kezdeményezte a referendumot, hogy pártpolitikai céljai eléréséhez eszközhöz jusson. Nem oldják meg az európai gondokat, nem erősítik a bizalmat az unió iránt. Azoknak a populista vezetőknek kedvez, akik egyszerű megoldásokat kínálnak bonyolult problémákra. És ez várhatóan így is marad, mert az EU-nak nincsen semmiféle demokratikus fegyvere, hogy megnyugtassa a tömegeket, mármint, hogy számít a véleményük.

A népszavazások azonban valószínűleg több gondot okoznak, mint amennyit meg lehet oldani a segítségükkel. És inkább a populisták győzelmét hozzák, semmint a demokratákét. Ennélfogva kár lenne túl sok józan észt és bölcsességet remélni a készülő referendumoktól. Az EU nem Svájc.    

A volt cseh külügyminiszter (az osztrák hercegi családból származó, Ausztriában felnőtt és politizált cseh-svájci politikus, földbirtokos, vállalkozó) bírálja az osztrák diplomáciát, mondván, hogy az ősrégi előítéleteket tanúsít a szomszédállamokkal szemben – tudósít a Die Presse. Olyannyira, hogy megítélése szerint Bécs szemében a csehek, magyarok és a többiek „Tschus”-nak, azaz jöttment idegennek számítanak. Schwarzenberg megjegyezte, hogy jelenlegi kollégája sokat ígérően kezdett, de azután a siker a fejére esett, ami ebben a fiatal korban könnyen előfordul. Kurz osztrák külügyminiszter túl szűk tanácsadói körre támaszkodik, nem veszi figyelemben a legtapasztaltabb diplomaták véleményét, ami igen szerencsétlenül hat, ha valaki a kora miatt alig ismer külföldön valamire való politikust.

Ami a visegrádi csoportnál kifogásolt szolidaritáshiányt illeti, Schwarzenberg megérti a bécsi felháborodást. De igazolhatónak tartja, hogy ezek az államok nem akadnak nagy számban menekülteket befogadni. Mert megítélése szerint hiba volt a menedékkérők elhelyezését felülről elhatározni. Majd úgy folytatta, hogy a négy ország annak idején 50 évre szovjet uralom alá került, mert az osztrák származású Hitler teljesen felforgatta a világot. Ezek után azonban igen különösen hat és nem éppen a jó szomszédság szándékát tükrözi, hogy Faymann kancellár a kvóták elutasítása miatt az uniós támogatások csökkentését követeli.