Arra a kérdésre, amit a média nem kormánypárti része feltesz, hogy tudniillik belebukhat-e a köztársasági elnök a pedofilmentő kegyelmi ügyébe? A válasz persze az, hogy nem, mert a kérdést a mai Magyarországon tették fel. 2012-ben Schmitt Pál simán elhasalt egy sokkal kisebb jelentőségű plágiumvádban, ahol azért mégsem gyerekek testi és lelki megtöretéséről volt szó, viszont 2024-ben Novák Katalin, ha simán nem is, de túléli a megbocsájthatatlant. (Novák Katalin köztársasági elnök Vahagn Hacsaturján örmény köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában 2024. február 6-án; a nyitó képet MTI/Bruzák Noémi készítette.)

Pedig a zavar nagy. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője máskor az ellenzék egyetlen mukkanására is előhúzza a dollárbaloldal kártyát, most napokig tipródott, amíg előállt azzal, hogy bezzeg az ellenzék volt az, amelyik nem szavazta meg a 2021-i pedofilellenes törvényt, szóval kuss. Igaz, hogy az ellenzék először épp egy gyerekmentő résszel akarta azt kiegészíteni, csak hát akárhogy igyekezett is a kormány, ebből a pedofília és a szexuális kisebbségek összemosása jött ki, az ellenzéknek ez nem tetszett. De hát tudjuk: egy politikus célirányos memóriája a valóság minden bonyodalmától lefosztott, és egyenesen a semmibe tart.

A finomabb hangolásokkal is baj van. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete közleményben utasította el a pedofília minden formáját, majd odaírta, hogy az Elnök Asszony kegyelmi döntését tiszteletben tartja. Később rájöttek, hogy ez a két mondat a végtelenben sem képes találkozni, tehát a tiszteletben tartást kihúzták. Most is azon gondolkozhatnak, hogy miként legyenek lojálisak Elnök Asszonyhoz, és feleljenek meg egyszerre a legegyszerűbb erkölcsi elvárásoknak. Fel fogják adni.

A zavar persze múlik majd, és kérdés, hogy az egész ügyből mi marad vissza, egy szőlősgazda nyelvén fogalmazva, miből lesz itt törköly, vagyis a préselés után szőlőkocsány, héj, és mag elegye, amiből a tiszta szesz készül.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint azt, hogy valaki bűnös, vagy sem, a bíróság dönti el, az elnöki kegyelem azt hivatott közvetíteni, hogy a társadalom erkölcsileg felmenti–e az elkövetőt. Vagyis nem jogi, nem politikai, hanem morális ítéletről lenne szó.

Mármost az eddigi reakciók után feltételezhetjük, hogy a társadalom jó része NEM menti fel erkölcsileg a pedofilvédelmezőt, nem is érti, hogy mi a fene ez az egész, következésképpen az elnök döntése nem fedi le a nemzet egységét morális alapon, a jogi megfontolásokhoz meg ugyebár nincs köze, marad tehát a politika tiszta szesze, ami ebből az egész történetből lepárolható. Az meg egyszerre ok és eszköz. Hogy grappáról vagy ágyaspálinkáról beszélünk, az mindegy, a demizson a lényeg, amiből isznak és itatnak, hadd kábuljon az a hirtelen feltámadt fene nagy erkölcsi érzék.

Az a fejfájós másnap meg még oly messze van.