Ez alkalommal is Kroó Norbert akadémikus előadása adta a legszélesebb kitekintést. Mark Twaint idézve azt mondta: „Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó.” Ezért nem is bocsátkozott jóslásokba. Gábor Dénessel értett egyet, aki szerint az emberiség három okból pusztulhat el: a nukleáris háborúk miatt, a túlnépesedés hatására vagy az ellustulástól.
Ez utóbbit azért is tekintette súlyos veszélynek, mert becslések szerint 2050-re a mostaninak az ötszöröse lesz a világgazdaság fejlődése, másfélszer annyi ember él majd a Földön, 300 százalékkal nő az energiafelhasználás, és ugyanennyivel a termelés, miközben bolygónk adottságai változatlanok maradnak. Úgy látja ő is, hogy a népességrobbanás nyomán telítődött a Föld, és nagy a források felélésének veszélye.
Ebből következően meggyőződése, hogy új életstílus kell. A világot tekintő szemlélet mellett szükség van a helyire is. A következő 50 évben a legfontosabb megoldandó feladatok között van az élelmiszer-gazdaság, a terrorfenyegetettség, a víz- és energiagazdálkodás, az információözön és az oktatás gondjainak megoldása.
Már 2050-re minimum 10 terawatt (1 terawatt = másodpercenként egy billió joule) teljesítményű megújuló energiaforrásra lesz szükség, minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az energiahatékonyságra, ám ezek a jelenlegi technológiákkal nem érhetők el. Újakra van szükség, amelyek megtalálásában és megalkotásában kulcsszerepe van az oktatásnak, az alkotóképességnek, teremtő képzeletnek és az újításnak. Viharos technológiai fejlődés várható.
Ezen az úton – az amerikai National Research Council elemzését idézve elmondta –, a kutatás prioritásai: a kvantum-technológiák fejlesztése, a komplex rendszerek megértése, a fizika alkalmazása a biológiában, új anyagok felkutatása, a világegyetem megismerése, a természet erőinek egységesítése és a megújuló energiaforrások elsődlegessége kap főszerepet.
A három legígéretesebb kutatási és fejlesztési terület: a nano-, a bio- és az információs technológia fejlődése, és a hármak összekapcsolása.
Az alaptudományok fejlődése kiemelkedő fontosságú. Mert amit ma még alapkutatási eredménynek tekintenek, az holnap már a mindennapok fontos részévé válhat. Kroó professzor utalt például a hologramra, amelyet ma már számtalan helyen hasznosítanak.
Az új szemléletet jelzi az is, hogy nem is olyan rég még oda ment a kutatási kapacitás, ahol pénz volt, most a pénz megy oda, ahol fontos kutatások és felfedezések vannak és várhatók.
Csernai László, a novégiai Universitetet i Bergen (Bergeni Egyetem) professzora, aki a hetvenes években maga is részt vett a Paksi Atomerőmű tervezésében, ma is elkötelezett híve a nukleáris energiának. Úgy véli, az energiamixben nélkülözhetetlen a szerepe. Még egy olyan országban is így látják, mint Norvégia, ahol az energiaigény 96,5 százalékát a vízi erőművek fedezik. (A szerk. megj.: Ha Magyarországnak is megközelítőleg annyi vízi energia állna rendelkezésére, mint Norvégiának, aligha fájna a környezetvédők és a jövő nemzedékeiért aggódók feje az évtizedekre titkosított orosz atomerőmű miatt…) Csernai professzor fontos kutatási területe az energiatárolás, amelyre igen nagy a szükség, és az emberiség szerencséjére egyre jobb megoldások születnek.
Aradszki András, energiaügyekért felelős államtitkár a 2011-ben elfogadott energiastratégiáról elmondta: a cél a hazai energiaellátás biztonsága, hosszú távú fenntarthatósága és versenyképessége. A megújuló energiák nagyobb részét – a biomasszát és hulladékokat, geotermiát, napenergiát – a hőellátásban célszerű hasznosítani, és „erre nincs hatással” Paks II. megépülése. Fontosnak tartotta a megújuló energiaforrások hasznosítását a települések helyi hőellátásában.
A mostani tanácskozáson is megtartották a hagyományos szakmai kerekasztal-beszélgetést. Ezen dr. Szabó György, a hazai és nemzetközi szénhidrogén-kutatás- és termelés kiváló szakértője mellett részt vett dr. Stróbl Alajos, a hazai és a nemzetközi villamosenergia-ipar kitűnő ismerője, Csernai László professzor és Steier József, a visegrádi nemzetközi energia- és innovációs fórum főszervezője, és aki a beszélgetésen a megújuló energiák szakértőjeként fejtette ki véleményét. (A szerk megj.: A beszélgetést ez alkalommal is Peredi Ágnes, az Infovilág főmunkatársa vezette.)
Azt a fő kérdést vizsgálták a résztvevők a maguk nézőpontjából, hogy amikor a világ ennyire sok konfliktussal terhelt, és az olajár igen rövid idő alatt sok éves mélypontra zuhant, milyen kilátásai lehetnek a fosszilis és a megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztéseknek.
Dr. Szabó György, a Falcon Oil igazgatója kifejtette, hogy a 2014 óta változatlan kőolaj-túltermelés és -készletfelesleg okozta árzuhanás eredményezte 35 dollár körüli hordónkénti ár a piaci szereplőket innovációra kényszeríti, mert a gazdaságosság javítása önmagában nem megoldás. Egyelőre a palagáz-kitermelés üteme nem változott látványosan, de a tartósan 50 dolláros hordónkénti ár alatti stagnálás majd elkerülhetetlenül termeléscsökkentés okoz. Ez új megvilágításba helyezi a megújuló energiaforrásokat.
Dr. Stróbl Alajos azokra kockázatos jelenségekre hívta fel a figyelmet, amelyek a német energiacélokból fakadhatnak. Németországban nem csak az atomerőművek leállítására törekednek, hanem 2040-re meg akarják szüntetni a széntermelést és -felhasználást is, ám, szerinte, ez nem fogja megoldani a növekvő energiaigényekből adódó gondokat.
Csernai László határozottan a nukleáris energiában látja a jövő útját. Szerinte az atomerőművek mellett az új fúziós erőművek kellő biztonságot és stabil energiaellátást tudnak majd teremteni.
Steier József viszont úgy látta, és tapasztalta is az afrikai Szaharában megismert eredmények alapján, hogy sokkal több a lehetőség a megújuló energiákban. Például a kárhoztatott szén-dioxid-kibocsátás hasznossá is tehető, megfelelő technológiai eljárásokkal, és ezzel terméketlen területeket lehetne ismét termővé tenni.
