Az Európai Bizottság ma közzétette a 2019. évi európai és regionális innovációs eredménytáblát. A táblák azt mutatják, hogy az EU innovációs teljesítménye immár négy éve folyamatosan javul és 2018-ban – az unió történetében először – meghaladta az Egyesült Államokét. Az Európai Unió ugyanakkor egyre inkább lemarad Japán és Dél-Korea mögött, Kína pedig gyors ütemben zárkózik fel hozzá.
A 2019. évi európai innovációs eredménytábla eredményük alapján az uniós országokat a vezető innovátorok, a nagy, a mérsékelt és a lemaradó újítók csoportjába sorolja. Az eredmények azt mutatják, hogy Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik. Magyarország a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, teljesítménye elmarad az uniós átlagtól. Az eredménytáblából az is kiderül, hogy 2011 óta az EU-országok innovációs teljesítménye átlagosan 8,8%-kal nőtt, Magyarországé pedig 2,8 százalékponttal emelkedett. A szóban forgó nyolc év alatt 25 uniós ország innovációs teljesítménye javult.
Ami a globális versenytársainkat illeti, az EU innovációs teljesítménye 2018-ban meghaladta az Egyesült Államokét. Kína teljesítménye azonban háromszor gyorsabban javul ezen a területen, mint az unióé, ezért nagy ütemben zárkózik fel, Japán és Dél-Korea pedig egyre nagyobb előnyre tesz szert az EU-val szemben.
Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A ma közzétett 2019. évi regionális innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek. Magyarország régiói egy kivétellel (Észak-Alföld, lemaradó innovátor) a mérsékelt innovátorok csoportjába tartoznak. Közülük Budapest és Pest megye a leginnovatívabb: Budapest a 130., Pest megye pedig a 139. helyen áll a 238 vizsgált régió között; az összes többi magyarországi régió a 195. és a 210. hely között helyezkedik el.
Az európai és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken kell szakpolitikai reformokat végrehajtaniuk az innováció eredményesebb előmozdítása végett.
A 2019. évi európai innovációs eredménytábla webhelye; A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: magyarországi eredmények; A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla (magyarországi eredmények a 26. oldalon); A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: részletes magyarországi eredmények; Kérdések és válaszok; Az európai szemeszter 2019. tavaszi csomagja: országspecifikus ajánlások; Sikertörténetek az uniós kutatás és innováció területéről.
Az EU fellép a protekcionizmus ellen
Az Európai Bizottság ma közzétette a kereskedelem és a beruházások útjában álló akadályokról szóló legutóbbi jelentését, mely megerősíti, hogy az európai vállalatok egyre több akadállyal találják magukat szemben az Unión kívüli piacokon. Az EU határozott válaszának köszönhetően azonban a Bizottság jelenlegi megbízatásának kezdete óta 123 ilyen akadály szűnt meg, ami 2018-ban több mint 6 milliárd euró értékű többletexportot tett lehetővé.
A jelentés szerint 2018-ban a nem uniós országokban 45 új kereskedelmi akadály jött létre, így jelenleg összesen 425 ilyen intézkedés van érvényben 59 országban, ami rekordmennyiségnek számít, és évente több milliárd euróba kerül az uniós vállalkozásoknak. A lista élén Kína és Ororszország áll 37, illetve 34 olyan kereskedelmi intézkedéssel, mely akadályt és ezzel problémát jelent az EU számára. Az uniós exportra leginkább a Kína, az Egyesült Államok, az India és az Algéria által bevezetett intézkedések vannak hatással, melyek az új intézkedések által érintett teljes uniós export 80%-át fedik le, és elsősorban az acélipari, alumíniumipari és infokommunikációs technológiai ágazatban fejtik ki hatásukat.
A hatályos nemzetközi kereskedelmi szabályok érvényesítésére irányuló uniós erőfeszítések egyértelműen eredményesek. A Bizottság tavaly összesen 35 kereskedelmi akadályt szüntetett meg többek között Kínában, Japánban, Indiában és Oroszországban. Ezt az EU továbbfejlesztett piacra jutási stratégiájának keretében, az uniós tagállamokkal és vállalkozásokkal szorosan együttműködve érte el. Az intézkedések nyolc kulcsfontosságú uniós kiviteli és beruházási ágazatot érintettek: a mezőgazdaságot és halászatot, az autóipart, a textil- és bőripart, a borok és a szeszes italok ágazatát, a kozmetikumokat, az ásványi termékeket, a repülőgép-alkatrészeket és az IKT-berendezéseket. A 2018-ban meghozott intézkedések többek között a következő kereskedelmi és befektetési akadályokat számolták fel:
- a szarvasmarha- és juhfélékből készült termékek behozatalára vonatkozó kínai korlátozások,
- a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó jogellenes orosz dömpingellenes intézkedések,
- az elektronikus árukra vonatkozó vámok és a bőráruk kivitelét korlátozó kötelező állategészségügyi bizonyítványok Indiában,
- a borok és szeszes italok engedélyezett adalékanyagainak használatára vonatkozó korlátozások Japánban.
- A kereskedelem és a beruházások útjában álló akadályokról szóló jelentés; A jelentés összefoglalója; A jelentésben szereplő akadályok listája Esettanulmányok