Koronavírus: lépéskényszerben az EU

Az Európai Bizottság továbbra is minden területen támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felkészüljenek a koronavírus-járványra, megfékezzék a fertőzés továbbterjedését, és megóvják az európaiak egészségét.

Ennek a törekvésnek a jegyében a Bizottság ma operatív törzset állított fel a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló munka összehangolására. A stábot Janez Lenarčič válságkezelési biztos, Sztella Kiriakídisz egészségügyi biztos, Ylva Johansson belügyi biztos, Adina Vălean közlekedési biztos és Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos alkotja. A stáb tevékenysége három területre összpontosul majd:

1. egészségügy: megelőzés, közbeszerzés, segélynyújtás, tájékoztatás és előrejelzés;

2. mobilitás: közlekedés, utazási tanácsok, a schengeni térséggel kapcsolatos kérdések;

3. gazdaság: idegenforgalom, szállítás, kereskedelem és más gazdasági ágazatok, értékláncok, makrogazdaság.

A Bizottság külön, máris elérhető weboldalt hozott létre: https://ec.europa.eu/coronavirusresponse

Médiaszabadság és -sokszínűség: 5,1 millió EU 5,1 millió euró támogatás

Az Európai Bizottság összesen 5,1 millió euró támogatást ítélt oda március elején kezdődő, a média szabadságát és pluralizmusát előmozdítani hivatott tervek megvalósítására:

# A sajtó- és médiaszabadság megsértésére vonatkozó összeurópai válaszmechanizmus (költségvetés: 1,4 millió euró): az Európai Központ a Sajtó- és Médiaszabadságért (ECPMF) által koordinált kezdeményezés célja azoknak az eseteknek az azonosítása, kezelése és megelőzése, amikor a médiaszabadság sérelmet szenved, továbbá gyakorlati segítségnyújtás a fenyegetésnek kitett újságírók számára.

# A határokon átívelő oknyomozó újságírást támogató alap” (költségvetés: 1,5 millió euró): a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute) által kezelt alap olyan oknyomozó újságírói tevékenységeket támogat majd, amelyekben legalább két tagállamból vesznek részt újságírók.

# További kezdeményezések arra irányulnak, hogy pl. képzések vagy gyakorlati útmutatók révén támogassák a független újságírás, az újságírók közötti együttműködés, valamint a médiaszabadság előmozdítását az egész Európai Unióban.

Az Európai Bizottság által a médiaszabadság területén társfinanszírozott kezdeményezésekről itt találhatók további információk (angolul).

Beszámoló az unió balkáni bővítéséről

Az Európai Bizottság ma friss információkat tett közzé az Albánia és Észak-Macedónia által a jogállamisággal kapcsolatos reformok terén elért előrehaladásról, különös tekintettel a Tanács által 2018 júniusában meghatározott területekre. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítésügyi biztos a jelentések közzététele alkalmából megállapította, hogy mindkét ország növelte erőfeszítéseit, és további kézzelfogható és fenntartható eredményeket ért el a 2018. júniusi tanácsi következtetésekben meghatározott kulcsfontosságú területeken. Az uniós biztos kijelentette: „A Bizottság határozottan kiáll ajánlásai mellett, amelyek szerint indokolt megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.”
A Nyugat-Balkán prioritást jelent a Bizottság számára. Ezt tanúsítja, hogy a Bizottság:

# február 5-én javaslatot terjesztett elő, azt szorgalmazva, hogy a csatlakozási folyamat váljon hitelesebbé, dinamikusabbá és kiszámíthatóbbá, és erősödjön meg a folyamat politikai irányítása;

# a ma közzétett bizottsági dokumentumok megállapításaival összhangban fenntartja, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával;

# gazdaság- és beruházás-fejlesztési tervet fog előterjeszteni a május 6–7-én Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítése keretében.

Albánia esetében a mai jelentés megállapítja, hogy haladás történt az igazságügyi reform végrehajtása, a bírák és ügyészek átvilágítása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés – egyebek között a kannabisz-termesztés és a keménydrog-kereskedelem – elleni küzdelemben. A dokumentum egyéb összefüggő kérdésekre is kitér, például a választási reform további lépéseire vonatkozó megállapodásra és a megalapozatlan menedékkérelmek kezelésére irányuló erőfeszítésekre.

Észak-Macedónia esetében a jelentés arról számol be, hogy jelentős lépésekre került sor az igazságszolgáltatás függetlenségének megszilárdítása terén, ideértve az ügyészségről szóló felülvizsgált törvény nemrégi elfogadását is. A dokumentum szerint az ország erősítette a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, és a hírszerző szolgálatok és a közigazgatás reformja területén is előrehaladást ért el.
2020 márciusában az Európai Unió Tanácsa várhatóan megvitatja majd a bővítési politika következő lépéseit, valamint az Észak-Macedónia és Albánia által elért eredményeket azzal a céllal, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság néhány hónap múlva a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok mindegyike vonatkozásában részletesebb helyzetértékelést fog közreadni az éves bővítési csomag részeként.

Bizottsági kampány a feketefoglalkoztatás felszámolásáért

Az Európai Bizottság ma – történetében első alkalommal – európai szintű kampányt kezd avégett, hogy a feketefoglakoztatás helyébe a bejelentett foglalkoztatás lépjen. A Bizottság szorosan együtt fog működni a problémával foglalkozó európai platformmal és az Európai Munkaügyi Hatósággal. A kezdeményezés arra hivatott felhívni a munkavállalók, a vállalkozások és a szakpolitikai döntéshozók figyelmét, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás nem fizetődik ki: megfosztja a munkavállalókat attól, hogy szociális védelemben részesüljenek, torzítja a cégek közötti versenyt, és óriási veszteséget okoz az államháztartásoknak.

A kampány most kezdődik a közösségi médiában (#EU4FairWork), március 16-án pedig tematikus rendezvénysorozatot tartanak az uniós tagállamokban. A „bejelentett foglalkoztatás térnyerését célzó fellépés hetén” a többi között tájékoztató előadásokra, középiskolai látogatásokra és a feketefoglalkoztatás szempontjából leginkább érintett ágazatokban helyszíni ellenőrzésekre is sor kerül. Az alkalomból a Bizottság jelentést fog elfogadni a problémával foglalkozó európai platform tevékenységéről.

A 2016-ban létrehozott platformot a tagállamok illetékes hatóságai és az uniós szintű ágazatközi szociális partnerek képviselői alkotják, és a hatóság létrehozásáról szóló rendeletnek megfelelően hamarosan beolvad az Európai Munkaügyi Hatóságba, mely a továbbiakban irányítani fogja a platform tevékenységét.

Az Európai Bizottság közzétette a be nem jelentett munkáról szóló, az EU összes tagállamában elvégzett Eurobarométer-felmérés eredményeit is, amelyek jól érzékeltetik, mekkora kihívás a feketefoglalkoztatás az Európai Unióban. Uniós szintén minden tizedik válaszadó, Magyarországon pedig a megkérdezettek 15%-a fizetett saját bevallása szerint az elmúlt 12 hónapban olyan termékért vagy szolgáltatásért, amelynek létrejöttében, illetve értékesítése közben feltételezhetően szerepet játszott a feketemunka (pl. a kereskedő, illetve a szolgáltató nem adott számlát). Ezek között a termékek és szolgáltatások között az első helyen a ház körüli javítási és felújítási munkák (EU: 30%, Magyarország: 33%), a második helyen pedig a fodrászati és szépségápolási kezelések (EU: 27%, Magyarország: 48%) állnak, ezeket az autók, mobiltelefonok és egyéb tárgyak javítása (EU: 19%, Magyarország: 30%), valamint az élelmiszer-vásárlás (EU: 16%, Magyarország: 40%) követi a sorban. Az európaiak harmada (33%), a magyar válaszadóknak pedig a 38%-a ismer személyesen olyan embert, aki feketén dolgozik. Uniós szinten 3%, Magyarországon pedig 4% azoknak az aránya, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy ők maguk végeztek-e bármilyen be nem jelentett fizetett tevékenységet az elmúlt 12 hónap során.

Az #EU4FairWork kampány weboldala

Az Eurobarométer felmérés Magyarországra vonatkozó eredményei

Az Eurobarométer felmérés további eredményei

Az Európai Munkaügyi Hatóság honlapja

A be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó európai platform

Az Európai Bizottság információi a feketefoglalkoztatásra vonatkozóan