Egyre nagyobb a vita arról, hogy az Európai Unió jelenlegi klíma- és energiacsomagját (2020-ig 20% megújuló energia, 20% fogyasztáscsökkentés és 20% hatékonyságnövelés) milyen intézkedéseknek kellene követnie 2020 után. A WWF (Természetvédelmi Világalap) jelentése ehhez próbál mankót nyújtani. A bemutatott anyag szerint az Európai Unió legalább harmadával tudná csökkenteni energiafogyasztását, és a megmaradó igény több mint felét lenne képes megújulókból fedezni 2030-ra. A klíma- és energiapolitikai intézkedéseknek e célok elérését kellene segíteniük. Ezzel a felére csökkenne az EU üvegházhatású gázkibocsátása
Az európai gazdaságok továbbra is azért küzdenek, hogy kilábalhassanak a válságból. E harcban a megújuló energiaforrások és az energiatakarékosság mentőövek lehetnek. Tíz európai állampolgárból nyolc egyetért azzal, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem lendületet adhat a gazdaságnak és képes új állásokat létrehozni. Az európaiak 70%-a gondolja úgy, hogy a megújuló energiába történő befektetéseknek elsőséget kellene élvezniük a következő 30 évben az egyéb, olyan alternatív energiaforrásokkal szemben, mint például a palagáz vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS).
„Fontos lenne a 20-20-20-as klíma- és energiacélok továbbfejlesztése egy ambiciózus, 2020 utáni intézkedéscsomag kialakításával, mert ezzel mindenki nyerne. Mindez nem csak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez, például a hatalmas egészségügyi és környezeti költségek csökkentéséhez járulna hozzá, de kb. 5 millió új munkahelyet is létrehozna, jelentősen fellendítve ezzel a gazdaságot” – véli Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának vezetője.
Sajnos, Magyarország egyelőre nagy elmaradásban van, még a 2020-i cél (14,65% megújuló) elérése sem látszik reálisnak. Továbbra sincs új megújulóenergia-támogatási rendszer, holott erre már több határidő is volt, emiatt pedig nem történnek meg a szükséges beruházások. A Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata most kezdődik, ami hamarosan elhozhatja a vállalások felülvizsgálatát, gyengítését.
Ahhoz, hogy hazánk és Európa is a megfelelő irányba haladjon, nagy erőfeszítésekre és erős politikai akaratra is szükség van. Kulcsfontosságú, hogy az országok idejében fogadjanak el egy 2020 utánra érvényes kötelező érvényű csomagot, mely megvalósítható célokat tűz ki az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és kibocsátás csökkentés területein.
„El kell döntenünk, hogy milyen irányba szeretnénk fejleszteni az energiapolitikát 2020 után, mert csak így biztosítható, hogy ne pazaroljuk el a meglévő erőforrásainkat” – mondta Benkő Dániel. A WWF jelentése rávilágít, hogy jelenleg még kiaknázatlan lehetőség rejlik az energiafelhasználás csökkentésében, valamint a megújuló energiaforrások teljes körű kihasználásában, ami olcsóbb és biztonságos energiát nyújtana. Mindezeket figyelembe véve egy teljes egészében megújuló energiaforrásokon alapuló európai energiagazdálkodás igenis elérhető 2050-re.