Navracsics az előző Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, az idén tavasszal tartott választások után átalakított kabinetben pedig külgazdasági és külügyminiszter volt. A magyar biztosjelöltet az EP kulturális és oktatási bizottsága, valamint társmeghallgató bizottságként az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjai faggatják szakmai elképzeléseiről, igyekeznek felmérni felkészültségét.

A biztosjelöltek már előzetesen, írásban is kaptak kérdéseket, amelyek egyfelől általános kompetenciájukra, európai elkötelezettségükre, illetve személyi függetlenségükre, másfelől a nekik szánt feladatkörre, illetve a területtel kapcsolatos teendők ellátása során az Európai Parlamenttel való együttműködési szándékaikra vonatkoztak. A jelöltek még a meghallgatás előtt szintén elküldték írásban megfogalmazott válaszaikat.

Navracsics Tibor a kérdésekre adott válaszadásban egyebek közt kitért arra, hogy a Juncker-bizottságon belül a neki szánt tárca irányítójaként három bizottsági alelnök felügyeleti területét érintő célok megvalósításán tevékenykedne. E három alelnöki terület a következő: a munkahelyteremtés, növekedés, beruházások és versenyképesség területe (amelyre a jelölt a finn Jyrki Katainen), a digitalizált egységes piac területe (erre a jelölt az észt Andrus Ansip), valamint az euró és a szociális párbeszéd területe (amelyre a jelölt a lett Valdis Dombrovskis).

A magyar jelölt az írásbeli válaszában a kultúráról úgy vélekedett, hogy az lényegi eleme Európa identitásának és összetartozásának, és „arra emlékeztet bennünket, hogy az EU mindenekfölött mindig is értékközösség volt és marad”. Navracsics szerint ezért a kultúrát nem szabad feláldozni más politikai célokért.

Navracsics azt is hangsúlyozta írásbeli válaszai sorában, hogy az oktatást meg kívánja tartani a 2020-ig szóló uniós stratégia középpontjában.

„A befogadó jellegű és fenntartható növekedés megköveteli, hogy korszerűsítsük oktatási és képzési rendszerünket” – állapította meg, és hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a tagországok a közpénzügyek megszilárdításának, vagyis a pénzügyi egyensúly helyreállításának az időszakában is okos beruházásokat eszközöljenek az oktatás területén. 

Az ERASMUS+ nemzetközi oktatási-képzési csereprogram támogatásával kapcsolatban Navracsics Tibor válaszában kiemelte a nemzeteken átnyúló kihívások megválaszolásának, a bevált, jó gyakorlati eljárások cseréjének a fontosságát.

Ami az európai állampolgárság kérdéskörét illeti, a magyar biztosjelölt megállapította: az elmúlt években nagy mértékben romlott az EU-ról és az uniós intézményekről alkotott közvélekedés, ami „politikailag tarthatatlan”. Szerinte „a tagállamoknak van a legtermészetesebb és legközvetlenebb kapcsolatuk saját polgáraikkal, mindazonáltal javítanunk lehet és kell (a helyzeten) Brüsszelből”.