Ahogy múlnak a napok a Putyin–Orbán-találkozó óta, annál több és több, ennek látványán megdöbbenő írás lát napvilágot a nemzetközi sajtóban.

Az ír RTÉ közszolgálati tv és rádió honlapján a szerző rögtön az elején le is szögezi, hogy nem hisznek a szemüknek az európai fővárosok Orbán és Putyin baráti kézfogását látván. De nem hitt a szemének a budapesti amerikai nagykövet, David Pressman sem, és ennek az X közösségi hálón nyomatékot is adott. A pekingi magyar–orosz összeborulást, mint rendkívüli alkalmat elemezte az RTÉ kelet-európai tudósítója, Liam Nolan, hogy átfogó képet adjon Orbán elmúlt 13 évéről ezzel a felütéssel: a találkozó egyértelműen jelzi, Magyarország továbbra is kívül akar maradni az uniós közösségen.

A jeles újságíró sorról sorra végigmegy azon, hogy ennek milyen egyértelmű jelei voltak az elmúlt több mint egy évtizedben. Sarkos megjegyzései is van Nolannak:

egyrészt már tavaly decemberben igyekezett zsarolni a magyar kormány az Európai Uniót azzal, hogy nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 18 000 millió eurós segélyt, amíg a Budapest elleni jogállami eljárásokat fel nem függeszti. Nem járt eredménnyel. Most pedig a külügyminiszterek kijevi találkozóján vétózták meg az ennél még nagyobb, 500 000 millió eurós csomagot. Szijjártó azonban nem vette a fáradságot, hogy Kijevbe utazzék, a helyettesét küldte maga helyett. Viszont ugyanő, tehát Szijjártó egy héttel később már Moszkvába repült a barátjához.

A konstans békeszólamokkal pedig az a legfőbb baj, hogy nem értelmezi a magyar kormány a béke tartalmát. Fölidézi

„…As a 26-year-old in 1989, Mr Orban was one of a number of activists who took part in talks with the country’s then-Communist rulers to hash out a deal on the future make-up of a democratic Hungary. Mr Orban’s handshake with Mr Putin this week, 20 months after Russia’s invasion of Ukraine, is a far cry from the democratic ideals of 1989.”

Azaz: 1989-ben, 26 évesen Orbán Viktor egyike volt azon aktivistáknak, akik részt vettek az ország akkori kommunista vezetőivel folytatott tárgyalásokon, hogy megegyezzenek a demokratikus Magyarország jövőbeli felépítéséről. Orbán Viktor és Putyin e heti kézfogása, 20 hónappal az ukrajnai orosz invázió után, messze áll az 1989-i demokratikus eszméktől…

Az orosz URA-hírek között ez a cím ütötte meg a szemem: „A NATO hisztit csapott Putyin és Orbán találkozója miatt”. Elolvasva a cikket, a cím meglehetősen félrevezető, mivel benne a magyarországi amerikai nagykövet, David Pressman által összehívott NATO-nagyköveti értekezletről volt szó, nem pedig a NATO vezetéséről, amit a cím sugallt, sőt, úgy fogalmazott az orosz sajtótermék, hogy rendkívüli tanácskozást hívott össze a NATO.  A cikk Orbán szavaival zárul, őt idézi, amikor azt mondta Pekingben, hogy a magyar–orosz kapcsolatok megmentése a célja.

A Microsoft hírszolgálata, az MSN is átvette a Reuters jelentését arról, hogy Magyarország és Kína az eddigieknél is több orosz gázt kaphat a legfrissebb megállapodások szerint. Oroszország igyekszik kompenzálni azokat a baráti országokat, amikbe elmaradtak vagy akadoznak az gázszállításai az ukrajnai inváziója okán. Ebbe a cikkbe van beágyazva egy kis videó arról, hogy miért halad még mindig Ukrajnán keresztül az a gázvezeték, amelyik az orosz gázt szállítja.

Az ukrán állami Naftogaz elnök-vezérigazgatója a Newsweeknek elmondta: tisztában vannak azzal, hogy számos ország, mint például Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia számára korlátozott mértékben elérhetőek a tengeri gáz- és olajszállítások, és ekképp szeretnének segíteni a partnerországoknak, hogy nem zárják el a csapokat. Ugyanakkor Alekszij Csernikov azt is elmondta, hogy egyáltalán nem boldogok ezzel az állapottal.

A Bloomberg ennél részletesebb beszámolójából az is kiderül, hogy a Gazprom elnöke, Alekszej Miller jelentette be a többlet gázszállításokat vasárnap este az orosz köztévében. Azonban: miközben a Kínának szállítandó mennyiséget pontosan meghatározta, aközben a magyar volumenről csak nagy általánosságokban beszélt. Így aztán a Pekingben tető alá hozott újabb orosz-magyar szerződés részletei továbbra sem ismeretesek.

Bunyik Béla már kisfiúként a mozi világában mozgott és arról álmodott, Budapestet a Duna Hollywoodjának teremti meg. Ám a sors úgy hozta, hogy kivándorolt Amerikába – mondta el a most 85 éves alkotó az amerikai Variety magazinnak annak okán, hogy a 21. alkalommal, október 27-én kezdődik a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál, ahová számos sikerfilmet visznek ki hazánkból.

A vállalkozó 1982-ben alapította meg feleségével, Bonnie-val a Bunyik Filmgyártó- és Forgalmazó Vállalatot. Első sikerei közt volt az Oscarra is jelölt Koltai Róbert rendezte Sose halunk meg – emlékezett vissza Bunyik Béla, aki szerint a magyar filmvilág óriási átalakuláson megy át, a fiatal filmesek inkább csinálnak rövidfilmeket, mert alacsony költségvetésre vannak szorítva, és egyre több a kis magánvállalkozás. Ennek ellenére alkotásaik sorra nyerik a nemzetközi filmfesztiválokat. „A magyar filmművészet a fiatal filmkészítők révén változásokon megy keresztül. A kis költségvetésű filmek mostanában sok fesztiválon díjat nyernek. Egy fiatal, tehetséges generáció jön az ország minden tájáról. Magánfilmiskolák nyíltak, a filmkészítés érdekesebb lett, mint egykoron, filmfesztiválok nyílnak a kisebb városokban is – mondja Bunyik.

– Tavaly meghívtak az Adolph Zukor Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijébe. Elképesztő volt, hogy mennyi független filmet neveztek be a válogatásra. Mindenkinek volt mondanivalója. Ez egy nagyon izgalmas időszak a magyar film számára.”