A luxemburgi politikus szerint igaza volt annak a jó néhány francia, brit és más vezetőnek, aki elítélte Orbán Viktort a kerítésért. Ám, mint megjegyzi, a hazai nacionalisták bírálatától félve, a londoni és a párizsi kormány maga is új falat kíván emelni Calais-nál, miközben az európaiak tudván tudják, hogy az ilyen határzárak soha nem jelentenek megoldást. A két országnak nem megosztó és hatástalan akadályt kellene felhúznia, amely csak még inkább kettévágja a földrészt, hanem együtt kellene működnie a kérelmek feldolgozásában és humanitárius segítséget kellene nyújtania a rászorulóknak. Mindenütt lehetővé kell tenni, hogy a potenciális menekültek gyorsabban listába vetethessék a kérelmüket, és az ügyintézés idejére megfelelő szállást kell adni számukra.

A Cameron-kabinetnek pedig felül kell vizsgálnia azt az álláspontját, hogy nem csatlakozik a kvótarendszerhez…

Európa veszélyben van, de nem a menekültek, hanem a saját tétlensége miatt. Ezt emeli ki kommentárjában a legnagyobb német bulvárlap, a Bild Zeitung főszerkesztő-helyettese, a magyar származású Anda Béla, aki 10 éve a szociáldemokrata-zöld kormány szóvivője volt.

Emlékeztet arra, hogy a Földközi-tengeren ismét felborult egy hajó, megint sokan meghaltak, a dolgok mégis ugyanúgy mennek tovább, mint eddig. Akinek nincs vesztenivalója, az sokat kockáztat, csakhogy eljusson Európába. Ez több mint 100 ezer embernek már sikerült az idén, kétezren viszont vízbe fulladtak. Az EU már a legutóbbi katasztrófa után ígérte, hogy cselekvési tervet dolgoz ki, de abból nem lett semmi. Az elemzés sürgeti, hogy nyújtsanak az eddiginél több jogi lehetőséget a bevándorlásra az afrikai menekülteknek.

Magyarország versenyt fut az idővel, mert egyre több menekült érkezik, miközben épül a kerítés. Szijjártó Péter június 17-én jelentette be, hogy határzár létesül, azóta további 57 ezren léptek be illegálisan az országba. Vagyis a közvetlen hatás a jelek szerint éppen az ellenkezője annak, mint amit a kormány el akart érni. Korábban csak naponta 500-an jöttek, most 1500-an.

A BBC budapesti tudósítója felkereste a Dunai Vasművet is, ahol rabok készítik a tartóoszlopokat. A közelben, egy másik üzemben, ugyancsak foglyok szerelik össze a pengés drótot. A Fidesz helyi parlamenti képviselője azt mondja, az országnak nincs más választása, mint hogy megépítse az ideiglenes akadályt. Hogy a munkához a börtönből hoznak embereket, illetve állástalanokat és katonákat mozgósítanak, azzal a kormány azt igyekszik üzenni a szavazóknak, hogy megvédi őket a migráns hordáktól, és lenyomja a költségeket. Ahhoz pedig, hogy a kerítés meglegyen a hónap végére, nos, ahhoz naponta 6 kilométert kellene haladni az építéssel.

A beruházást irányító tisztek, bár nincs joguk nyilatkozni, Mórahalomnál megsúgták, hogy a határidőt még a mostani erőltetett ütem mellett sem lehet tartani. Amikor a riporter az iránt érdeklődött, hogy az elszánt menedékkérők nem fognak-e Románia, vagy Horvátország felé kerülni, Kovács Zoltán szóvivő azt válaszolta, hogy szükség esetén ott is lesz kerítés. Vagyis dolgos idők várnak a rabokra „Acélvárosban”.

A BBC filmet is készített a látottakról, és ebben úgy értékeli, hogy a kerítés radikális válasz a kormány által tarthatatlannak minősített helyzetre. Kovács Zoltán a riportban azzal érvel, hogy az illegális határátlépők száma és összetétele elfogadhatatlan az európai államok számára, senki sem hajlandó befogadni egy millió embert, ennyi szerepel az idei előrejelzésekben. Mindenesetre – hangsúlyozza a tudósító – a fal üzenete az, hogy ne jöjjetek, nem látunk szívesen benneteket! És jóllehet, a kormány időnként olyan jelzéseket küld, hogy ellenez mindenfajta bevándorlást, sok önkéntes országszerte próbál más képet festeni, amikor önzetlenül segít a migránsoknak.

Az összeállítás végén megszólal egy menekült, aki azt mondta, hogy ha az életükről van szó, akkor semmi sem képes megállítani őket, sem kerítés, sem más.