A február 4-i rákellenes világnap előtt az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma bemutatta az európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter részeként készült első rákügyi országprofilokat az összes uniós tagállamra, valamint Norvégiára és Izlandra vonatkozóan.
Az országprofilok azt mutatják, hogy az uniós országok mintegy 170 000 millió eurót fordítottak rákkezelésre 2018-ban. Egy másik fontos megállapítás, hogy továbbra is a tüdőrák a legtöbb halálos áldozatot követelődaganatos betegség. Az országprofilok arra is felhívják a figyelmet, hogy a rák okozta halálozás tekintetében nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak az uniós országok között és azokon belül.
Ez részben azzal magyarázható, hogy a lakosság eltérő mértékben van kitéve a rák kockázati tényezőinek, és az is szerepet játszik, hogy az egészségügyi rendszerek különböző mértékben képesek arra, hogy időben és ingyenes módon biztosítsák a korai diagnózist, valamint a magas színvonalú rákkezelést és -gondozást.
Az országprofilok azt mutatják, hogy a problémás területek azonosítása és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztása segítheti az országokat a rákbetegségek felderítésében és gyógyításában mutatkozó egyenlőtlenségek felszámolásában.
Rákügyi országprofil: Magyarország 2023
Vezető szerepben Európa nulla nettó kibocsátású ipara
Az Európai Bizottság ma előterjeszti a zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, ami Európa nulla nettó kibocsátású iparának versenyképességét és a klímasemleges gazdaságra való gyors átállást hivatott előmozdítani. A terv célja támogató környezet kialakítása ahhoz, hogy bővüljenek a nulla nettó kibocsátással járó, az európai éghajlat-politikai célok elérését segítő technológiákhoz és termékekhez kapcsolódó gyártási kapacitások az EU-ban.
A terv már létező kezdeményezéseken alapul, az uniós egységes piac erősségeire támaszkodik, és kiegészíti az európai zöldmegállapodás és a REPowerEU terv részeként már folyó munkát. A terv a következő négy pilléren nyugszik:
# kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet,
# a finanszírozáshoz való hozzáférés felgyorsítása,
# készségfejlesztés,
# nyitott kereskedelem az ellenállóképes ellátási láncok szolgálatában.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság megküldte konzultációra a tagállamoknak azt a javaslattervezetet, ami szerint az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret átalakulna ideiglenes válság- és átállási keretté, megkönnyítendő és felgyorsítandó Európa zöld gazdaságra átállását. A javaslat is hozzájárul a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv sikeréhez, mivel azt célozza, hogy az EU-ban működő vállalkozások az eddiginél rövidebb idő alatt jussanak finanszírozáshoz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy gyorsan, ambiciózusan és céltudatosan mutassunk utat, és megerősítsük az EU vezető szerepét a nulla nettó kibocsátású technológiák gyorsan növekvő ágazatában. Európa elkötelezett amellett, hogy élére álljon a tiszta technológiák forradalmának. A vállalkozásaink és polgáraink szempontjából ez azt jelenti, hogy az eddiginél egyszerűbb és gyorsabb szabályozásnak köszönhetően a készségekből kiváló minőségű munkahelyek lesznek, az innováció pedig tömegtermelésben ölt testet. Az még elérhetőbbé váló finanszírozás révén a tiszta technológiák legfontosabb uniós iparágai gyorsan növekedhetnek.”