A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását.
Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd formájában próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság ma felszólító levelet, valamint egy indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben felkéri az országot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat.
Kötelezettségszegési eljárás a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban. A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő egyes NGO-k tekintetében. Az Európai Bizottság szerint a törvény az alábbi okokból nem áll összhangban az uniós joggal:
- indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Így akadályozhatja a többi között az adománygyűjtést és a szervezet feladatainak megfelelő ellátását;
- indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a szabad tőkemozgás tekintetében. Az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet okoznak. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra;
- a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem tesz eleget az uniós szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeinek. Ezért a Bizottság ma felszólító levelet küldött Magyarországnak, és egy hónapot ad a magyar hatóságoknak a válaszra. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást és segítséget nyújtson a magyar hatóságoknak e kérdés kezeléséhez. (A teljes közlemény itt olvasható.)
„A civiltörvény célja, hogy megbélyegezze és démonizálja a civileket. A Bizottság mai üzenete egyértelműen jelzi, hogy ez nem elfogadható az EU-ban, és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel a bíróságok is egyet fognak érteni” – mondta Iverna McGowan, az Amnesty International brüsszeli irodájának vezetője.
„Az Amnesty International egészen addig nem tesz eleget a törvény előírásainak, ameddig arra a bíróság nem kötelezi. A törvény durván sérti az uniós szabályokat és az egyesüléshez való jogot. Magyarországnak hatályon kívül kell helyeznie, még mielőtt további károkat okoz a civil szervezetekben és az általuk nyújtott fontos szolgáltatásokban is.”
A külföldről támogatott szervezetek számára ennek a bejelentésére nyitva álló határidő tegnap (július 12.) járt le. Az Amnesty International Magyarország tagjai egyhangúan úgy döntöttek, hogy az egyesület nem tesz eleget a törvény előírásainak és az Alkotmánybírósághoz fordul.
Újabb bizottsági lépés a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban
Az Európai Bizottság ma – a kötelezettségszegési eljárás második lépéseként – indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak az áprilisban módosított felsőoktatási törvény uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.
A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatás-nyújtási és letelepedési szabadságával. A Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.
A mai vélemény megküldését megelőzően a Bizottság áprilisban felszólító levelet küldött Magyarországnak. Az erre kapott választ a Bizottság elemezte, ám fenntartja az eljárást megindító megállapításait. Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása végett hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben. (A teljes közlemény itt olvasható.)
A 2017. júliusi kötelezettségszegési eljárási csomag főbb határozatai
A júliusi kötelezettségszegési csomagról (kizárólag felszólító levelek) (angolul)
Bővebben a kötelezettségszegési eljárásokról
Ismertető az uniós kötelezettségszegési eljárásról