A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Mérték úgy látja, hogy a magyar kormány megjegyzései több esetben nem felelnek meg a tények tiszteletben tartására vonatkozó, saját maga által támasztott elvárásnak. A három szervezet által készített dokumentum korrigálja és pontosítja a jelentéstervezet tényállításait vitató kormánymegjegyzéseket, ahol azok tévedéseket, hamis állításokat tartalmaznak, vagy félrevezető értelmezését adják a tényeknek. A leginkább korrekcióra szoruló részek az alábbiak:
– a kormány állításával szemben az Alaptörvény kidolgozása és elfogadása a demokratikus legitimáció súlyos hiányától szenvedett,
– az alaptörvény negyedik módosítását nem az Alkotmánybíróság kérte, mert az tele van olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisített, ez az eljárás pedig összeegyeztethetetlen a Velencei Bizottság sztenderdjeivel is,
– bármennyire tagadja a kormány, az Alkotmánybíróság hatásköreit a kétharmados többség ténylegesen csökkentette,
– a kormány, védekezésével ellentétben, a bírák idő előtti nyugdíjazása nyomán előállt jogsértő állapotot nem hozta helyre,
– a kormány állításával szemben a demokrácia korlátozásához vezet a kétharmados törvények újraszabályozása, az egyéni képviselői indítványok visszaélésszerű tömeges használata és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója is,
– a kormány elhallgatja, hogy a kampányhirdetések alaptörvényi szintre emelt szabályai alkotmányellenesek, mert indokolatlanul korlátozzák a demokratikus versenyt és a véleménynyilvánítás szabadságát,
– a sérülékeny kisebbségek védelmére megalkotott szabályok csak látszatintézkedések, mert a hatóságok a rendelkezésre álló jogi eszközöket sem alkalmazzák megfelelően,
– a kormány állításával szemben a lelkiismereti szabadságot súlyosan korlátozó és az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályok továbbra is részei lesznek a magyar jognak, mert továbbra is a Parlament ismeri el az egyházakat önkényesen értelmezhető kritériumok alapján, amivel szemben nincs hatékony jogorvoslat.
A jelentéstervezet plenáris vitájára az EP-ben jövő hónapban fog sor kerülni. A három magyar civil szervezet a dokumentumot azért küldte el a parlamenti frakcióknak is, hogy az a vitában háttéranyagként szolgáljon a felszólaló képviselők számára.