Az egyetemi törvény megosztja az Orbán-pártot – ezzel a címmel közöl ma budapesti tudósítást a konzervatív bécsi Die Presse. A lap tudósítója, Boris Kálnoky azt írja: több forrása is megerősítette, hogy a CEU ellehetetlenítésére irányuló magyar törvény ügye a kormányon belül is vitatott kérdéssé vált.
Az egyik, bennfentesnek minősített forrás szerint a CEU-törvényt és a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetekről szóló törvényt már hosszabb ideje tervbe vették. A CEU-törvénymódosításnak későbbi időpontban kellett volna megtörténnie, Orbán Viktor azonban úgy döntött, hogy előre hozzák. Ez mindenekelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumában keltett ellenállást. Palkovics László felsőoktatási államtitkár kezdettől fogva óvott ettől, mondván, az intézkedés súlyos gondokat okozna. Kifelé azonban Palkovics továbbra is meggyőződéssel képviselte a törvény meghozatalát.
Egy másik forrás szerint maga Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sem lelkesedett az ötletért. Őt azonban nyomás alá helyezték, hogy álljon az ügy mögé, és a végén éppen ő lett az, akinek ki kellett dolgoztatnia a törvényt. A Die Presse a beszámolónak ezen a pontján megjegyzi, hogy Balog a kormányon belül az értelmesebb koponyák közé tartozik, még német szövetségi érdemérme is van. Az osztrák lap a továbbiakban utal arra, hogy Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese két forrás szerint is szintén a törvény ellenzői közé tartozott, de ő sem tudta keresztülvinni az álláspontját.
És akkor ott van Navracsics Tibor – folytatódik Boris Kalnoky írása, amely ismerteti, hogy az oktatási kérdésekben illetékes EU-biztos írásos nyilatkozatot adott ki, és abban a CEU-t a térség egyik legfontosabb egyetemének nevezte. Navracsics – írja a Die Presse tudósítója – a magyar kormányzó párton belül a kevés európéerek egyikének számít.
Az osztrák lap felhívja a figyelmet arra, hogy maga Soros György is közölte, a CEU nem tervezi az elköltözést. Nyilvánvalóan abban bíznak, hogy a bel- és a külföldi nyomás meghajlásra kényszeríti a kormányt. És valóban – olvasható a Die Pressében – újabban minden fontosabb budapesti politikus változtatott a hangnemen. Csupán a jobb átláthatóságról van szó, senki nem tervezte a CEU bezáratását – ezt hallani most. Minden pusztán egy hatalmas félreértés volt, amit a Soros által befolyásolt média hazugságkampánya okozott.
Szintén érdekes írás jelent meg az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál oldalán. Itt az ideje, hogy ráébredjünk, a magyarországi és a lengyelországi fejlemények, a térségből a demokratikus normákkal kapcsolatban érkező riasztó híreket nem csupán átmeneti légörvények okozzák, hanem újfajta politikai rendszer kialakításának vagyunk a szemtanúi – állítja a cikk két társszerzője, a magyar Zgut Edit és a lengyel Wojciech Przybylski. Előbbi a Political Capital elemzője, utóbbi a Visegrad Insight főszerkesztője.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a lex CEU mintegy copy-paste másolatnak tűnik ahhoz az orosz rendelkezéshez képest, amely megvonja a szentpétervári Európai Egyetem engedélyét. De nemcsak arról van szó, hogy Orbán hajlamos másolni Putyin politikai módszereit, hanem arról is, hogy szétzilálják a fékek és ellensúlyok rendszerét, korlátozzák a horizontális felelősségre vonhatóságot, növelik a korrupciót – olvasható az írásban. A két rendszer ezen felül hasonló Nyugat-ellenes revizionista ideológiát követ, amely a dicsőséges múlt – a birodalmi Oroszország, illetve Nagy-Magyarország – iránti nosztalgiára rezonál. Mindeközben azonban Magyarország a nyugati demokratikus család – az EU és a NATO – tagja.
Orbán Viktor 2010 utáni rendszere a hibrid rendszerek közé sorolható – állapítják meg a cikk szerzői. Ebben a hibrid rendszerben nem teljesen számolják fel a demokratikus intézményeket és a jogállamiságot, de igyekeznek mindezt kiüresíteni és működőképességében korlátozni. Az elemzés részletesen kitér ennek a rendszernek az egyes elemeire, és arra a következtetésre jut, hogy a magyar berendezkedés egyfajta kompetitiv autoriter modellnek tekinthető, amelyben a demokratikus versengésnek csupán az illúziója marad meg.
A szerzők felvetik, hogy az Európai Néppártnak végre talán erkölcsi karanténba kellene zárnia a Fideszt, a magyar tagpártot ki kellene taszítani a csoportból.
Ehhez a felvetéshez kapcsolódik, hogy a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása azt írja: fogytán van Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök türelme Orbán Viktor iránt. Juncker komoly vitát akar a Fidesz európai néppárti tagságáról, és az igazság pillanatának tartja az április 29-re kitűzött néppárti tanácskozást.