Magyar- és Lengyelország: válságban a jogállam

Az EU igazságügyi biztosa szerint Magyar- és Lengyelországban válságban van a jogállam – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung Zeitung. Didier Reynders azután mondta ezt, hogy elkészült az összehasonlító elemzés a tagállamok jogrendszeréről és az eredmény tükrözte az ismert bajokat a két országban. Meg az Európai Bíróság ítéleteit.

A belga politikus éppen ezért amellett van, hogy a két kormány csak akkor kaphasson pénzügyi segítséget Brüsszeltől, mind a következő hétéves költségvetés, mind a gazdasági segélyprogram keretében, ha maradéktalanul eleget tesz a demokratikus elveknek. Ő Ursula von der Leyennel együtt azt szeretné, ha a szankciókat a Bizottság kezdeményezhetné, ám mint a konzervatív lap megjegyzi: Charles Michel, az Európai Tanács első embere éppen most vizezi fel ezeket az elképzeléseket. Ismét felvetette, hogy a büntető intézkedések csak akkor léphessenek életbe, ha azokhoz megvan a kétharmados többség. Mindenesetre a demokrácia helyzetét az őszre fel akarják mérni az összes tagországban, ennek része a most nyilvánosságra került tanulmány. Eszerint a magyaroknál és még 9 másik tagállamban a megkérdezetteknek nem egészen a fele véli úgy, hogy a bíróságok minden külső hatástól mentesen működnek. (A horvátoknál csupán 20 százalék látja így.) Amikor vállalkozókat kérdeztek ugyanerről, Magyarország az utolsó öt közé csúszott – a bolgárok, horvátok, lengyelek és szlovákok társaságában.

Ellenben a finnek, hollandok, osztrákok és svédek nagyon bíznak a hatalmi ágban. De azért Reynders arra is kitért, hogy az akut eseteken túl van azért még jó pár kormány, amely igyekszik a maga irányvonalára ráterelni a bíróságokat.

Az erősödő populizmus miatt mára összeomlott a hidegháború által kikényszerített szellemi szövetség – írja most megjelent, „A demokrácia alkonya” c. könyvében Ann Applebaum – olvasató a The Economistban. A jeles történész, a The Washington Post szemleírója és nem mellesleg Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter és parlamenti elnök felesége, a kommunista idők szakértője, sajnálattal állapítja meg, hogy felbomlott a politikusok, tudósok, írók nem hivatalos, transzatlanti koalíciója, amelynek ő maga is tagja volt. Ráadásul pont a legrosszabb képviselői kerekedtek felül. Mutatja ezt a Brexit, Trump Amerikája, valamint a cinikus magyar és lengyel politika. Mindenütt az új soviniszta jobboldalt látható, amely nem tiszteli a szabályokat, az igazságot, az intézményeket. Leginkább az foglalkoztatja a szerzőt, amit Julien Benda írt meg annak idején „Az írástudók árulásában”, tehát, hogy professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban írja le, miként lett Kaczynski ikertestvérének repülőbalesete minden összeesküvés-elmélet alapja, hogyan vált mumussá a magyaroknál Soros György. De igazából azt veszi végig, hogy a konzervatív tábor miként állt össze a durva populizmussal. Rámutat, hogy a fejlemények függetlenek a valós tényektől, hiszen például a magyarok megszállottan utasítják el a migránsokat, noha azok az ő országukban gyakorlatilag nincsenek.

Legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy Lengyelországban idejuthat a jogállam – mondja a Collegium Polonicum nevű közös, német–lengyel kutatóintézet vezetője az elnökválasztás kulcsfontosságú döntő fordulója előtt – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. A 63 éves szociológus, Krzysztof Wojciechowski úgy látja, hogy verbális polgárháború zajlik, az ország teljesen kettészakadt. Folyik a küzdelem a jövőbeli modellért, a világnézetért, az emberek önbecsüléséért. Úgy látszik, hogy a lengyelek saját magukat satírozzák ki Európa csoportképéről. Pedig az uniós tagságot senki sem kérdőjelezi meg náluk. A PiS nem vezetett be diktatúrát, de a helyzet így is rosszabb még annál is, amit a borúlátóak jósoltak, hiszen bedarálták a közmédiát, lebontották a jogrendszert, amely ily módon teljesen kaotikus, bár a bíróságok még nem úgy táncolnak, ahogy a szakminiszter vagy Kaczysnki fütyül.

A lakosság 45 százaléka mégis a Jog és Igazságosság mögött áll, mert az tömi a pénzt az emberek zsebébe, és mivel a köztévé azt mondja, hogy minden rendben lesz. A szakember a hivatalban lévő elnök szemére hányja, hogy az olyasmit konszolidál, amit nem szabadna. Mármint egy rendkívül konzervatív világnézetet, miközben a világ már jócskán tovább lépett azon. Viszont helyes a kormány szociálpolitikája, a lengyelek immár felemelkedtek a jómódú nemzetek közé. És a kormánypárt nem korrupt, nem saját zsebre dolgozik, az ideológia vezérli. Kaczynski aszkéta, Morawiecki miniszterelnök pedig már a kinevezése előtt milliomos volt. Szóval nem pénzéhesek, de a hatalomra persze mohón vágynak. Víziójuk az erős állam, amely keményen odalép, ha valahol gond van. Wojcziechowskinak az EU-val az a baja, hogy az szerinte közhelyekben gondolkodik. Ha azt látja, hogy valahol nekiesnek az igazságügynek, akkor rögtön farkast kiállt: itt az önkényuralom, pedig a PiS jól hiszi, hogy nem hatékony a bírósági rendszer. De a megoldás nem az, hogy pellengérre állítjuk a bírókat. Brüsszelnek ugyanakkor nem kellene tovább anyagi támogatást nyújtania Budapestnek és Varsónak. Hiszen mindkettő arra utazik, hogy fütyül az EU-ra, mégis dől a lé. Szóval itt keményebb hozzáállásra volna szükség, de persze nem úgy, hogy szétessék az unió. Jobb az, ha a magyarok is benne vannak a csónakban, még akkor is, ha az állandóan billeg. Ha Trzaskowski nyer, akkor megkezdődik az intézményes bizonytalanság időszaka, spanyol és olasz módra. Ideértve, hogy a két ország jóformán kormányozhatatlan. De akkor sem lesznek harmonikus viszonyok, ha Duda kerekedik felül, mert a populisták egymás között is háborúskodnak.

Nagy veszélyben van a magyar Index: akár el is tűnhet a színről, mert a jelek szerint a jobboldali-konzervatív kormány el akarja hallgattatni – állapítja meg a Der Tagesspiegel. A szerkesztőségre nehezedő külső nyomás egyre nagyobb – verte félre a harangokat Dull Szabolcs, a főszerkesztő. Orbán már a vonal alá kényszerítette a sajtóorgánumok 80 százalékát. Az Index azonban azok közé tartozik, amelyek egyelőre őrzik önállóságukat, a kritikus újságírás egyik megmaradt fontos bástyája. Pedig már többször próbálták így-úgy jobb belátásra bírni a portált, amelynek naponta 1,5 millió látogatója van. Most is a bevált módszert alkalmazzák ellene: a reklámok útján igyekeznek kiterjeszteni rá a csápokat. A hirdetések szervezését átvette Vaszily Miklós, aki – mi más volna, mint Fidesz-közeli vállalkozó. A változásokat állítólag gazdasági szempontok indokolják – nincs elég reklámbevétel, így keményen takarékoskodni kell. Csakhogy Vaszilynak nem jó a pedigréje, már engedelmességre kényszerített más portálokat. Arról nem beszélve, hogy a TV2 főnöke.

A média megzabolázása 10 éve a televízióknál és a rádióknál kezdődött. Az MTVA csupán papíron közszolgálati. Aztán két évvel ezelőtt létrejött a KESMA, a kormány által ellenőrzött alapítvány, amely 476 szerkesztőséget tömörít. Egy magyar bíróság kimondta, hogy működése ellentmond a versenytörvénynek, igaz, az ítélet még nem jogerős. A járvány idején Orbán olyan jogszabályt fogadtatott el, a mely még jobban megköti a független újságírók kezét. Akár 5 évet is kaphatnak hamis hírek terjesztéséért, de hogy mi az igazság, azt gyakorta a hatóságok szabják meg.  

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)