A köszöntő ugyancsak kitér arra, hogy a két országnak a transzatlanti közösség tagjaként szintén harcolnia kell az olyan új kihívások ellen, amelyek a biztonságot fenyegetik, Iraktól és Afganisztántól kezdve egészen a számítástechnikáig.

Obama elnök távirata

Kerry külügyminiszterhez képest kevésbé szókimondóan, de az amerikai elnök is szóvá teszi a magyar demokrácia helyzetét az augusztus 20. alkalmából küldött táviratban. Az Áder Jánosnak címzett üzenetben Obama úgy fogalmaz, hogy igen fontos a hosszú távra szóló kétoldalú partneri viszony, amely a barátságra és arra a közös felelősségre épül, hogy fenn kell tartani a demokratikus elveket, beleértve az átláthatóságot, a türelmet és a jogállamot. És miközben folytatják a küzdelmet az említett elvek érvényesülését akadályozó tényezők ellen, és mivel példátlan fenyegetések érik a globális biztonságot, Magyarország transzatlanti elkötelezettsége mindennél fontosabb a béke és a szabadság érdekében.

A menekültáradat, illetve az euroövezet válságából eredő sok gazdasági megpróbáltatás példátlan feszültségnek teszi ki az európai tervet, sőt, az a veszély fenyeget, hogy az kudarcot vall, miközben a magyaroktól, lengyelektől, franciáktól kezdve a németekkel és a britekkel bezárólag teret nyer a populizmus. Ezt tartalmazza a német Bertelsmann Alapítvány jelentése, amely a világ legfejlettebb államaiban mérte fel a politika, a demokrácia és a kormányzás állapotát. Az összefoglaló rámutat, hogy e fejlemények miatt az EU erősen megosztott. Történelme legnagyobb próbatételével néz szembe, ám mérföldekre van attól, hogy megtalálja a közös megoldást. A tanulmány aggasztónak nevezi, hogy egy sor nemzetközi problémát, mint pl. a terrorizmust és a migrációt, leginkább összefogással lehet rendezni, mégis nemzeti szinten keresik a kiutat. Ez azután kedvezett a keményvonalas pártoknak, amelyek Magyarországon és Lengyelországban már hatalomra is kerültek. Továbbá rombolja a demokratikus normákat és a sajtószabadságot.

Gianni Pitella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, hogy Európát valóban megfertőzte a populizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet. A vírus neve Magyarországon Orbán Viktor, Lengyelországban Kaczynski, Franciaországban Le Pen, Nagy-Britanniában Farage. Olaszországban pedig 5 Csillag Mozgalom. Az egyik civil szervezet vezetője pedig úgy reagált, hogy széleskörű társadalmi programokat kell indítani a gazdasági egyenlőtlenségek felszámolására, mert az aláássa a populizmust és legyőzi a félelmeket.

Egy amerikai, egy ausztrál és egy svájci egyetemi oktató a The Washington Post által közölt közös cikkben mutatja be, hogy az amerikai demokrácia minden ereje ellenére súlyos aggályokat vetne fel, ha Trump győzelme esetén az Egyesült Államokban is olyan formában jutna uralomra a populizmus, ahogyan azt más országokban látni. Az elemzés úgy jellemzi a populizmust, hogy az a jó és erényes nép, illetve az alávaló elit képzelt küzdelméből indul ki. Karizmatikus vezetője tömegeket mozgósít, hogy megszerezze és megtartsa hatalmát.

A rendszernek alapvetően négy ismérve van: 1. meggyengíti a kormány ellenőrzésére szolgáló fékeket és ellensúlyokat. 2. korlátozza a sajtó szabadságát. 3. Odalesznek a polgári szabadságjogok. 4. Romlik a választások színvonala. A
tanulmány ennél a pontnál külön megemlíti, hogy az Orbán-kormány a maga javára módosította a vonatkozó törvényeket és szűkítette az ellenzék kampánylehetőségeit.

A Newsweek amerikai hetilap idézi az Index felmérését, amely szerint ha nálunk ma népszavazást tartanának az uniós tagságról, akkor 68% a bennmaradásra voksolna, ám csupán 46% gondolja úgy, hogy Magyarország 10 év múlva is tag lesz. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy a magyar politika a 2004-i belépés után gyorsan jobbra fordult, a szélsőséges Jobbik adja a 3. legnagyobb parlamenti erőt. A Fidesz pedig a menekültek áttelepítésének leghangosabb ellenzői közé tartozik. A népszavazást sokan úgy tekintik, hogy az előjáték lesz a kilépésről tartandó referendumhoz, még ha utóbbi jelenleg nincs is napirenden. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy 56 % szerint a tagság fontos következményei közé tartozik, hogy Brüsszel ellenőrzése alatt tartja az Orbán-kormányt, amelyet azzal vádolnak, hogy tekintélyelvű ambíciói vannak.

A német evangélikus segélyszervezet vezetője azt tapasztalta, hogy a magyar és a horvát határzár miatt kétségbeejtővé válik sok tízezer menekült helyzete Görögországban – írja a Die Welt. Lehet, hogy évekig ott rekednek, híján a beilleszkedés reményének, pénznek, és mindenfajta kilátásnak. És lehet, hogy hamarosan Olaszország is ugyanígy jár, mert ezeknek az embereknek nincs hová menniük. Sokan közülük nem is hajlandók az azonosításra, mert félnek a kiutasítástól. Ugyanakkor ily módon kimaradnak az ellátásból, ami csak fokozza hihetetlen nyomorukat. Számukra az marad, hogy embercsempészekre bízzák rá magukat, illetve lenne az unió áttelepítési programja, de az nemigen működik. A 3. eshetőség, hogy görög földön rendezkednek be, de ott 25%-os a munkanélküliség, a táborokban uralkodó állapotokról pedig jobb nem is beszélni. Akik útra kelnek, azok Röszkénél beleütköznek a szögesdrótba. Az ott létrejött nyomorövezetben egyenesen katasztrofálisak a viszonyok, miközben több százan bizakodnak abban, hogy egyszer csak bejutnak a tranzitzónába. Ha valaki megpróbál illegálisan átvergődni a kerítésen, az sokszor kutyaharapások és verések nyomaival kerül vissza.

A Die Zeit összeállítást szentel annak, hogy Budapesten éppen egy évvel ezelőtt alakultak ki lehetetlen állapotok a Keleti pályaudvarnál, ami azután azt eredményezte, hogy két héttel később Németország megnyitotta határait. Az egyik riportban megszólal az osztrák kancellár, aki akkor az államvasutak vezérigazgatója volt. Mint elmondta, az ÖBB-nél semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, pontosan mi történik a magyar fővárosban. Ezért azután szeptember elején elküldték két munkatársukat a Keletihez és ők adtak tájékoztatást arról, hogy hányan tartanak Ausztria felé. Így sebtében, percek alatt kellett megszervezni a fogadásukat. Buszokat, szerelvényeket küldtek Hegyeshalomba. Ráadásul az érkezők a magyarországi tapasztalatok miatt bizalmatlanok voltak, Ausztriában a pályaudvarok közelében akartak maradni, hogy gyorsan továbbmehessenek Németországba. Ez megnehezítette az elszállásolásukat.

Kern különben ma már megértőbb azzal, miként járt el egy éve a magyar kormány. Persze lehetett volna jobban is csinálni a dolgokat, de a rendkívüli helyzetben gyorsan kellett dönteni, nehogy valami félrecsússzon – hangsúlyozza.